A kutatók mindent megtesznek, hogy új ismeretekre tegyenek szert, folyamatosan az emberi tudás határait feszegetik és előremutató gondolatok birtokosai. Legalábbis ez a közvélekedés. Talán igazak is ezek a megállapítások, de mindenképp hozzá kell tenni, hogy csak a saját kutatási területükön belül. Azon kívül sokan neofóbok, egyesek szűk látókörűek és akadnak vaskalaposak is. Szerencsére nem mindannyian, de akire igazak a fenti megállapítások, azok jellemét az eltelt idő még jobban kiemeli.
Az egyik ilyen eset, ami a fenti gondolatot elindította bennem, a hiábavaló küzdelmemhez kapcsolódik. Igen, az Excellel való leszámoláshoz. Gyakran kérik tőlem az elemzések végeredményét Excel táblázatban. Ezt passzív ellenállással szoktam kezelni. Először küldök nekik TAB-al elválasztott szövegfájlt. Ezután szólnak, hogy nem tudják megnyitni, nem lehetne-e Excelben. Erre küldök CSV-t, megjegyezve, hogy ezt az Excel tudja importálni. De ez sem szokott elég lenni. Mivel egy klikk hatására nem nyílik meg a kívánt programban, jön a következő kör, hogy ez használhatatlan, drága az idejük, miért nem lehet megérteni, hogy mit akarnak. Végül megkapják, amit akarnak.
Van egy csoport, akik viszont a saját fegyveremmel győznek le. A számukra megnyithatatlan fájlokat egyszerűen ignorálják. Hetek, hónapok múlva szólnak, hogy nincs meg nekik X eredmény. Biztos még nem csináltam meg. Elküldöm ismét a belső wikipedia linket, majd újabb csend következik.
Teljesen véletlenül derült ki, hogy mi a helyzet. Szociálisan aktív PhD hallgatónk beszélgetett a kérdéses kutatóval, aki panaszkodott, hogy meg kellene csinálni Y vizsgálatot, mert még az hiányzik a korszakalkotó cikkből. Ő rögtön mondta, hogy az elemzés kész, sőt megmutatta, hogyan kell Excelbe tölteni azt. Mikor meglátták a négyzetrácsos papír digitális megfelelőjén ugyan azokat a számokat, máris felderült az arcuk. Újabb fronton vesztettem.
Apropó számok. Expressziós értékeket logaritmikus skálán ábrázolok, mert akkor a kiugró értékek nem nyomják el a táblázat más elemeit. Eredmény: "Nem lehetne inkább normál skálán ábrázolni?" Természetesen lehet, bár mennyire is értelmetlen. Elkészülnek a kívánt ábrák, természetesen nem látszik semmit, csak a kiugró értékek. "Azokat vegyük ki!" Azt már nehéz megmagyarázni nekik, hogy akkor nem a milliós tartomány fogja elnyomni a többi értéket, hanem a százezres.
De az ábrák tengelyével is gondok vannak. Mivel nagy számokat kell megjeleníteni, minden normális program normál alakot használ. Ez ugyan csak problémás, mert nem értik, mit keres E betű egy számban. De nem is az a baj, hogy nem tudják ezeket a dolgokat, hiszen senki sem úgy születik. A probléma az, hogy nem is akarják megérteni.
Ellenben vannak pozitív meglepetések is. Például bemegyek a laborban, és a kutató laptopján nem Windows, hanem Linux van. Igaz, azon LibreOffice fut, ami csak egy kicsit jobb, mint egy Excel, de már ez is elég, hogy jobb kedvre derítsen. Akár csak az, ha megkérdezik, milyen statisztikai próbát használnék valami meghatározásához és kiderül, hogy az illető képes használni az R-t. (Habár az R szkriptet Wordben írja) Ezekből a példákból is látszik: van előrelépés, csak nagyon lassan.
