Sokan kérdezték tőle, milyen érzés újra itthon lenni. Többnyire röviden válaszoltam nekik, mert nem tudom összefoglalni egyszerűen.
Először is, jó újra túró rudit enni. És az is jó, hogy a felvágott, nem csak sonkából áll. De tényleg, rengeteget gondolkodtam azon, mit csinálnak az állatok többi részével az angolok, mert úgy tűnik, csak sztékből és sonkából állnak.
Az esőhöz való viszonyom is más lett. Azelőtt minden cseppnél már kapucnit húztam, most meg simán elmegyek esernyő nélkül, ha szemerkél. Látom, hogy hülyének néznek, csak nem érdekel.
Angliában érdekes módon többet mosolyognak. Még rám is. Próbálom ezt importálni, több-kevesebb sikerrel. Néha bizony lehervad az arcomról a mosoly. Például mikor valamit megpróbálok elintézni.
Épp csak leszálltam a repülőről, már hárman kunyeráltak tőlem pénzt. Egyikük nem is rejtette véka alá, hogy űrhajóra gyűjt. Elon Musk fellélegezhetsz, kereszbe tettem a konkurenciádnak.
A távolsági buszon megkérdezték, kérek-e számlát. Mivel nem vagyok papír-fetisiszta, mondtam, hogy nem kell. Ekkor hirtelen fele annyiba került a jegy. A sofőr hozzá is tette:
- Üljön ide mögém, az első sorba. Ha majd jön az ellenőr, az az én gondom lesz.
Szerencsére a sofőrnek gondtalan útja volt, leszámítva, hogy mások igenis kérték azt a fránya papír fecnit. Meg is kapták néhány keresetlen szóval együtt.
Hazaérve sem könnyebbültem meg. Az albérlőknek azért sikerült leamortizálni a lakást. Nem mondanám olyan vészesnek a helyzetet, mintha három egyetemista férfi lakott volna ott, de a falakon sötétlett a penész, a hűtő totál káros lett, két helységből eltűnt az áram. Nem is próbálták megkeresni, mi lehet a hiba oka, inkább ütöttek egy szép lyukat az egyik konnektorba és vezettek ki belőle egy hosszú kábelt végig a gázcsövek mentén a konyha másik szegletébe. A világítást pedig egy falra szerelt fénycsővel oldották meg. Azzal indokolták mindezt, hogy így legalább nem tettek tönkre semmit. Igazán megható ez a figyelmesség. De miért nem mondták korábban? Miért akkor kellett megtudnom, mikor már eljöttek?
Az elektromos rendszerrel már korábban is voltak problémák. Egy régi, a hatvanas évekből származó társasházban élek, aminek az elektromos rendszerét még alumínium vezetékekkel oldották meg. Az előző lakó ezért kábel csatornákban megpróbált bevezetni egy új, sokkal terhelhetőbb rendszert, miközben a régi, falba ágyazott rész is megmaradt.
Egy korábbi probléma kapcsán már hívtunk szerelőt, aki felhívta a figyelmemet, hogy itt kellene egy alaposabb felülvizsgálat, mert sok házi barkács megoldás van. Akkoriban a munka mennyisége és a pénztelenség miatt elvetettem a javaslatot. Gondoltam, most eljött az idő, hogy mindent rendbe tegyünk. A villanyszerelő még két év távlatából is emlékezett rám. Felmérte ismét a terepet, majd azt mondta, ez egy egész napos kemény munka lesz. Reggel kilenckor kezd többed magával, de délután négyig végezni fognak. Kicsivel több pénzt kért, mint amennyit annak idején egy hónap alatt kerestem. Gondoltam, csinálják.
A reggel 9 órás kezdés nem indult simán. 10:30-kor hívott, hogy egy órát késni fog. Fél egyre meg is érkeztek. Bizonyára a fény sebességének 10%-val közlekedhettek és ezért az ő órájuk lelassult. Addig bioinformatikai problémákon dolgoztam. Mikor megérkeztek, le kellett kapcsolni az áramot.
Az emberiségbe vetett végtelen hitem alapján úgy gondoltam, hagyhatom őket dolgozni és én is tudnék haladni a saját feladataimmal a könyvtárban. Ez utóbbi nem ment valami jól, mert az internet kapcsolat folyton megszakadt. De szerencsére nem is kellett sokat várni, mert már fél háromkor telefonáltak, hogy készen vannak.
Ez igen! Ezek tényleg fény sebességgel dolgoznak. Mire hazaértem, addigra kiderült, mégsem végeztek. Kifelejtettek egy konnektort. Azt még megvártam.
Mit mondjak? Nem voltam elragadtatva. A helységekben újra volt áram, tehát az elsődleges problémát megoldották. A fürdőszobában az egyik hibás konnektorba egy másik helyről vezették át az áramot, de a felrakott kábelcsatorna így néz ki:
Valami miatt az egyik villanykapcsolóból kellett egy fázist vezetni a tőle 10 cm-re lévő konnektorba. Ez a drót csak úgy ott volt. Kérdeztem, ez biztonságos?
- Persze, le van szigetelve. Szeretné, hogy bevéssük?
- Igen.
- Nincs az a festő, aki azt lejavítaná.
Azért én bevésettem, és itt követtem el a következő hibát. Hagytam, hogy elmenjenek, mielőtt, mindent ellenőriztem volna. Csak azt néztem meg, ahol korábban nem volt áram. A villanyszerelő még megígérte, hogy egy év garanciát ad a munkájára. Este kilenckor vettem észre, hogy másik két helységben viszont nincs áram. Egészen pontosan csak a régi konnektorokban.
Másnap reggel telefonáltam neki, amit nem vett fel. Türelmes ember révén óránként megismételtem a telefonálást, csak, hogy érezze a törődést. Harmadszorra vette fel. Elmondtam neki a panaszomat. Azt ígérte, hogy este bejön, megnézi a problémát. Igazából én már tudtam, mi a gond, mert korábbi szerelgetéseimnél már felfedeztem, hogy a fürdőszobában van egy kötésdoboz, amiből megy a két említett szobába az áram. Ott van a bibi.
Este bizonyára elfelejtette, hogy elígérkezett, ezért másnap megint óránként elkezdtem hívogatni. Azóta nem láttam.
Tudtam, ezt is nekem kell megoldani. Összesen három konnektorból hiányzott az áram és ebből az egyik egy működő konnektor mellett van. Végül is az én szempontomból elegáns megoldást választottam, ami viszont nem biztonságos, nem szakszerű és senki nem csinálja utánam. Egy háromerű vezeték két végére raktam egy-egy villásdugót és bedugtam a két konnektorba. Ha valaki rossz végé húzza ki, akkor igen csúnya áramütést kaphat, ezért megismétlem: ne csináljatok ilyet.
Ami miatt én mégis ezt választottam, az az, hogy ha mégis sikerül visszacsalni a villanyszerelőt, nem mondhatja, hogy én belekontárkodtam a munkájába, hiszen egyetlen kötést sem módosítottam. Nekem van áramom ott, ahol kell és mivel az egész veszélyes megoldás egy szekrénysor mögött van, esély sincs rá, hogy valaki az kihúzza.
Komolyan elgondolkodtam egy OKJ-s villanyszerelő képzésen. Csak kétszer annyiba kerül, mint ennek a kóklernek a munkadíja! Életem során kettőnél biztos többször lesz szükségem villanyszerelésre és gány megoldásokat, mint látjátok, én is tudok csinálni.
