A kütyük számának emelkedésével egyre több olyan eszköz van nálunk, amit nem haszálunk ki teljesen. Értem én ez alatt, hogy több különböző eszköz is képes ellátni egy bizonyos feladatot, csak más hatékonysággal, ami már elég ahhoz, hogy mind a kettőt cipelni kelljen. Konkrétumokat említve, itt vannak az okos telefonok. Tárolnak neveket, címeket, fényképeznek, megjelenítik a népszerű irodai programcsomagok állományait, pdf-t. Lejátszák a zenét és a videókat. Azután ott vannak a e-book olvasók. Ezek is megjelenítenek pdf-t, némelyikük zenét is lejátszik. A laptopok is olvasnak minden állományt, lejátszanak zenét, filmet. Tárolhatnak címeket, telefonszámokat. Újdonság, hogy már tábla gépek is vannak. Filmnézés, zene hallgatás, dokumentumok olvasása, e-book megjelenítés, adattárolás, fényképezés mind szerepel a repertoárjukba.
Ezért gondolom, hogy a tábla gépek és az utánuk piacra lépő jövendőbeli kütyüknek inkább divat felhangja van, mint tényleges haszna. Így éreztem akkor is, mikor megjelent az iPad. Erre is rácuppant kicsi és nagy, bizonygatták internet szerte a hasznát és haszontalanságát egyaránt. Viszont néha előfordul, hogy valaki képes megtalálni ezen eszközök potenciális hasznát. Olyan hasznot, amit más kütyüvel nem vagyunk képesek elérni.
Például nem lenne nagyszerű, ha egy ilyen tábla gépen nézegethetné valaki az általa vizsgált genomot? Mentesülne a laptopon való szerencsétlenkedéstől, a mobiltelefon apró kijelzőjétől. Csak megérintené a genomot...
Pontosan ez motiválta a JBrowse programozóit is, akik elkészítették a programjuk iPad kompatibilis verzióját
