HTML

Az élet kódjai

Csináld maga. Senki nem csinálja meg helyetted.

Friss topikok

  • sdani: @Travis.CG: Nohát, nem is tudtam, hogy ilyen van... bár ahogy elnézem ezek a komponensek fizetősek... (2018.11.01. 10:14) Rossz beidegződések a bionformatikában
  • Csenge Tarnói: Ez érdekes. Most csinálok egy meta-analízist, életemben először, úgyhogy az én tudásom is felszíne... (2018.10.01. 21:39) Ez már nekem sok
  • robertherczeg: Nekem a kedvenc az volt, hogy: "Inkább eleve Mann-Whitney és/vagy Wilcoxon tesztet használjunk, m... (2018.09.04. 07:47) Ezért utálom a Wilcoxon-tesztet
  • Travis.CG: ÉÉÉÉÉs megjelent! (2018.08.24. 23:31) Nehéz szülés 2
  • Szedlák Ádám: Hogy én mennyire köszönöm ezt a posztot, arra nincs szó. A kódoljon mindenki / legyen mindenki olc... (2018.06.25. 03:37) Legyen mindenki programozó

Legyen Ön is Windows rendszergazda!

2014.11.11. 21:44 Travis.CG

Az intézetünkben van két rendszergazdának látszó ember és egy igazi rendszergazda. Utóbbi, ha épp nem a bögyös titkárnőknek csapja a szelet, akkor igen segítőkész. Ez már a két krampuszáról nem mondható el. Ahogy egy volt kollégám megfogalmazta: olyanok, mint akiken lobotómiát végeztek. Mintha egyiküknek csak a jobb, másiknak a bal agyféltekéjét távolították volna el.

Az egyikük ugyanis "szoftveres", ami annyit jelent, hogy tud nyomtató meghajtót telepíteni. A másikuk "hardveres", ami nem is tudom, mit jelent az ő nyelvükön.

Habár ők is, én is számítógépekkel foglalkozunk, csak ritkán keresztezzük egymás útjait, és ez nagyon is jól van. Viszont történt valami, ami felborította a kényes egyensúlyt.

Azt gondolom, nem árulok el titkot, ha azt mondom, a magyar kutatás számítógép éhségben szenved. Akár kivel beszélek, az első problémája, hogy nem tud számítógépet rendelni. Ez nálunk is így van, de ügyes kutatók megoldották, hogy a semmiből gépek landoljanak nálunk. Annyi gépet nem tudtak szerezni, hogy mindenkinek jusson, ezért a javaslatomra vettek egy Windows szervert is, hogy a régi XP-ket vékony kliensként használjáhassák és az erőforrás igényes műveleteket (pl. e-mail megtekintés) futtassák a szerveren.

Azt is jeleztem, hogy szükség lesz 5 darab licencre. A gépek megérkeztek. Mindenki boldog volt.

Illetve majdnem. Akiktől rendelték a gépeket, hogy mutassák, mennyire értenek hozzá, telepítették a Windowsokat. Valami okból kifolyólag egy licenct használtak ehhez, ezért mikor két gépet kapcsoltak a hálózatra, akkor nem működtek.

A másik ügyes akciójuk az volt, hogy nem annyi memóriával rendelték a gépeket, ahogy kértük tőlük, hanem kevesebbel, rendeltek külön memóriát, majd szétszedték a gépeket és belerakták őket. A garanciának ezzel lőttek.

A rendszergazgáink rárepültek és rögtön telepítették rájuk a Sophos programokat, mert hát az ISO szabvány előírja. Mikor kértük tőlük, hogy állítsák be a szerveren a távoli hozzáférést, a "szoftveres angyfélteke" csak annyit mondot: nem értek hozzá. Nagy barna szemeivel nézett, és mintha ez lenne a legtökéletesebb válasz, amit adhatott volna, megismételte: nem értek hozzá. Már elsőre is világos volt számunka, de valami miatt fontosnak tartotta megismételni.

Elképzeltem, hogy élete első randiján is valami hasonlót alkotott:

- Csókolj meg!

- Nem lehet, nem értek hozzá.

És ülnek tovább a holdfényben.

Végül elvállaltam, mert láttam, hogy különben nem lesz semmi. Utoljára a Windows Server 2003-hoz volt szerencsém. Mikor letölthető volt a nyilvános béta verzió, akkor felraktam a gépemre. Hatalmas magabiztossággal és Stackoverflow-al a hátam mögött nekivágtam, hogy konfiguráljam a rendszert.

A folyamat egyszerűbb volt, mint gondoltam. Bejelentkezés után azonnal egy olyan ablak fogadott, ami arra buzdított, hogy vegyek fel új szolgáltatásokat. A szolgáltatások tematikus rendbe voltak szedve, nem okozott kiválasztani a távoli hozzáférést. Amikor kiválasztottam a nekem kellő elemeket, a rendszer figyelmeztetett, hogy milyen egyéb szolgáltatásokra lesz szükség a hibátlan működéshez.

Az egyedüli kivételt a licence szerver képezte, aminek hiányára egy újraindítás után figyelmeztetett a Windows. A gondok itt kezdődtek. A távoli hozzáféréshez kell egy úgynevezett kliens hozzáférési licence (client access license, CAL). A rendelésnél jeleztem is, hogy erre szükség lesz. Kérdeztem is, hogy merre találom, de mindenki azt állította, hogy ők a gépek közeléből semmit nem vittek el. A dobozokat tényleg nem vitték el.

dobozok.jpg

Neki is álltam átnézni őket, de csak a rendszer visszaállító DVD-ket találtam meg. A CAL hiányzott. A szerver szerint még volt 120 napom, hogy előkeressem a licenceket, ezért a továbbiakban a kliensekre koncentráltam.

A Windows XP esetén egy kis regisztrációs adatbázis turkálásra van szükség, de a nagyobb probléma az volt, hogy nem bírtam kivárni, hogy betöltődjenek. Tucatnyi ikon jelent meg a tálcán, ablakok ugráltak fel jelezve, hogy még egy újabb szükségtelen program van telepítve a gépre. A HP egyik meghajtója ráadásul megjelenített egy ablakot, amit nem lehetett bezárni. A gép előző felhasználója is csak annyit mondott: "Azt a Feladat kezelőből lehet csak eltűntetni."

Megnézem, milyen programok vannak telepítve a gépre: Iphone connectivity ("Kinek van Iphone-ja?" Válasz: senkinek), iTunes ("Ki használt iTunest?" Válasz: "mi az az iTunes?"), Java JDK ("Ki fejlesztett Javaban ezen a gépen?" Válasz: senki), Samsung mobil alkalmazás, Nokia mobil alkalmazás, Google Earth, stb. Csupa olyan program, ami nélkül nem lehet genetikát művelni. Leszedtem, amit tudtam, és láss csodát, a gép használható lett.

A távoli hozzáférés gyönyörűen ment. Már csak a licenceket kell előkeríteni, mielőtt lejár a 120 nap.

Szólj hozzá!

Címkék: rendszergazda

A bejegyzés trackback címe:

https://cybernetic.blog.hu/api/trackback/id/tr946867117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.