HTML

Az élet kódjai

Csináld maga. Senki nem csinálja meg helyetted.

Friss topikok

  • Kalle: @Travis.CG: Igazság szerint bioinformatikában nem is nagyon tudnék érvet mondani, hogy miért kéne ... (2019.06.28. 23:45) CentOS, nagyoknak
  • sdani: @Travis.CG: Nohát, nem is tudtam, hogy ilyen van... bár ahogy elnézem ezek a komponensek fizetősek... (2018.11.01. 10:14) Rossz beidegződések a bionformatikában
  • Csenge Tarnói: Ez érdekes. Most csinálok egy meta-analízist, életemben először, úgyhogy az én tudásom is felszíne... (2018.10.01. 21:39) Ez már nekem sok
  • robertherczeg: Nekem a kedvenc az volt, hogy: "Inkább eleve Mann-Whitney és/vagy Wilcoxon tesztet használjunk, m... (2018.09.04. 07:47) Ezért utálom a Wilcoxon-tesztet
  • Travis.CG: ÉÉÉÉÉs megjelent! (2018.08.24. 23:31) Nehéz szülés 2

Instant karma

2019.07.15. 15:21 Travis.CG

Annyit papoltam a régi hardverekről, hogy most utólért a végzet. Az asztali gépem bedöglött (valószínűleg tápegység gond), a DOS-os gép továbbra is fagyogat, ráadásul menrég a feleségem laptopja is elutasította, hogy bekapcsoljuk.

Ez röviden annyit tesz, hogy a család x86-os architektúrára épülő gépparkja 50%-os veszteséget könyvelhet el. Ami maradt egy 14 éves AMD Athlon, egy Dell Inspiron, ami hét évvel ezelőtt sem volt túl erős, és egy Compaq Armada 100S.

Ez utóbbit egy melóhelyi takarítás után szereztem, sok más kinccsel együtt, amikről még írok. Volt több gép is, de ez nézett ki a legrégibbnek, mert ebben még beépített floppy meghajtó is volt. Még LAN kábelt sem lehet beledugni, gondoltam érdekes dolgokat fogok csinálni vele.

Az akkumulátora természetesen halott volt, de a Windows XP szépen működött és még az infra portot is látta. A tapipad bal gombját nem lehetett lenyomni, a burkolat egy-két helyen repedezett, a BIOS beállításokat nem tudta megjegyezni, de ezt leszámítva nem volt vele probléma.

Telepítettem erre is egy FreeDOS-t, de a StarCommander valami miatt nem reagált sem a billentyűzetre, sem a tapipadra. Ekkor szereltem szét először, amikor kiderült, hogy a jobb egérgomb beszorult a burkolat alá, amitől folyamatosan le volt nyomva. A hiba korrigálása után minden program az elvárásoknak megfelelően működött.

De továbbra sem használtam semmire. A DOS-os demókat a GUS-al szerelt gépen néztem, rezignáltan tűrve a random bootokat. Majd az elsődlegesen használt gépek szépen bedöglöttek, és ahogy a maffiánál is lenni szokott, a hátul kullogók előre törtek.

Ezért úgy döntöttem, hogy ezen a gépen kipróbálok egy csomó operációs rendszert, mindegyiken végezve valami "hasznos" munkát. Jöjjön ismét a FreeDOS! Kicsit alaposabban bemutatva.

A doksi szerint FreeDOS alatt is lehet használni USB meghajtót, ami nagy könnyebbséget jelentene a fájlok továbbításában, mert floppy csak ezen a gépen van, infra driver nincs DOS-ra (ez nem pontos, COM portként működik, azt meg lehet DOS-ből használni), CD lemezeket meg nem akarok írni.

Az USB csak UHCI kontroller esetén működik és csak FAT fájlrendszert olvas. Ha ezek a feltételek adottak, akkor csatlakoztassuk a meghajtót és adjuk ki az usbdevice parancsot. Ez kilistázza az elérhető USB hubokat. Ha látjuk a pendrive márkáját, az már félsiker. A következő lépés a meghajtó elindítása. Ez az usbhci.com. Ez beül a memóriába és várja a parancsokat. Minden típusú USB eszközhöz van egy program. Találunk usbkey.com-ot, usbdrive.com-ot, de még usbprint.com-ot is. Én csak a pendrive-ot akartam használni, ezért a második meghajtó program az usbdrive lesz. Ez hozza létre a meghajtó betűjelet, amit már FreeDOSból is használni tudunk.

Ha sok USB csatlakozónk van, akkor kell egy kicsit játszani, hogy megtaláljuk, melyik meghajtó melyik csatlakozóhoz tartozik, de nekem könnyű dolgom volt, mert csak egy USB 1.0 van a gépen, tehát az E: betűt foglalta le.

Parancssorból nekem nem működött, de DOS Navigatorból ment. Nagyon nagyon lassan, de ment. Volt 40 MB adatom (egy Python interpreter, két grafikai alkalmazás és egy animáció készítő program), amit cirka 61 óra alatt akart átmásolni.

Nem tudom, mi okozta a gondot, de azt láttam, hogy kb. 2 percre teljesen megfagyott a gép, majd feléledt 3 másodpercre, ekkor frissítette a képernyőt, majd ismét két perc csend. Hatvanegy óra az elég rossz hatásfok. Ha lefekszem aludni, másnap elmegyek a boltba egy CD-t venni, hazajövök, kiírom, még akkor is gyorsabb, mint USB-n átmásolni.

Végül egy Knoppix segített a dolgokat megoldani. (Egy nagyon friss, 2006-os CD lévő Linux disztribúció.) Knoppix alatt felcsatoltam a DOS lemezt, a pendrive-ot és átmásoltam mindent. Kevesebb, mint egy perc alatt.

A DOS-os Pythont az ibiblio oldalán találtam meg. Sajna hosszú fájlneveket tartalmaz a zip, ezért kibontásnál kérdezte, mit csináljon az azonos nevű fájlokkal. Azt mondtam neki, írja felül a régieket. Úgy néz ki, a program működik, de igazából egy időzített bomba. Nem tudom, mikor fogja lefagyasztani az egész rendszert. Ráadásul elég régi Python, csak 2.4-es.

QuickView Pro-val még a fényképeimet is meg tudtam nézni. Persze csak 3 megapixelig, nagyobb felbontásnál a gép újra indult. Rajzolni a VGA Paint programmal próbálkoztam, de ez még a Windows-os Paintnél is egyszerűbb. Még vonal vastagságot sem lehet beállítani.

A hangkártyát viszont nem tudtam működésre bírni. Ebben a gépben egy VIA hangkártya van, ami elméletileg Sound Blaster kompatíbilis, de csak ha a BIOS-ban beállítjuk. Sajna ott nem volt egyetlen hangkártyára vonatkozó beállítás sem. Ha pedig mindenre fittyet hányva beállítom az alapértelmezett értékeket a BLASTER környezeti változóba, semmi nem történik.

Demók közül egyedül a 256 byte intrókat nézegettem. Azért látszott, hogy az újabb alkotások rendesen megizzasztották az 550 MHz-es processzort. Néhánynak még a forráskódja is megvolt. Nasm van alapból FreeDOS-ban, ezért gyorsan megpróbáltam lefordítani őket. Gond nélkül ment.

Ekkor jutott eszembe, mi lenne, ha megtanulnék assemblyben programozni és írnék egy 256b intrót Function-re. Már érlelgetem egy ideje, hogy érdemes lenne alacsony szinten is programozni, de a lustaság nem vitt rá, hogy pár könyv megvásárlásán kívül konkrét lépéseket is tegyek.

Most viszont, ha szabad ezt mondanom, nincs más választásom. Az elmúlt időben egy csomót DOS-oztam, és nem akarom senki nosztalgikus érzését megbántani, de ez egy annyira primitív rendszer. Látszik, mennyit dolgoztak a FreeDOS-on, mert sokkal kevésbé gáz, mint amire a DOS 6.22-ből emlékszem, de még így is nagyon nehézkes. Nem is értem, hogyan születhettek olyan nagyszerű programok erre a platformra. Mintha az egész operációs rendszer azért lenne, hogy nekem rossz legyen.

De talán ebből az egyszerűségből következően könnyebb lesz megtanulni assemblyben programozni és az egyetlen compó, aminek ez a preferált platformja, a 256 byte intró. Majd meglátjuk mi sül ki belőle.

Szólj hozzá!

Címkék: rendszergazda

A bejegyzés trackback címe:

https://cybernetic.blog.hu/api/trackback/id/tr114936438

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.