Nem minden nap esik meg az emberrel, hogy a munkája és a hobbija keresztezi egymást. Legalábbis két olyan távoli terület esetében, mint a demoscene és a biológia. Most viszont bekövetkezett a lehetetlen, GPU gyorsított bioinformatikai algoritmusokat kell készítenem. A feladatot értelemszerűen nem fogom bemutatni, de néhány általános érvényű, hasznos tudást megpróbálok megosztani az olvasókkal. Az itt megszerzett tudást remélem nem csak a munkám során, de a demók készítésénél is felhasználhatom.
A CUDA programozást én GNU/Linux (Slackware 13 64bit) rendszer alatt fogom végezni, ami valószínűleg több fejfájást fog okozni, mintha ugyan ezt Microsoft Windows alatt tenném. A videókártya egy Geforce 8500 GT. A cikk írásának idején sem volt a legújabb. Az elvek megismeréséhez viszont elég lesz.
Kezdjük is mindjárt a telepítéssel. Telepítettem a 260.19.26 jelű 64 bites NVidia meghajtóprogramot, abból is a "devdriver" jelűt. Aki használt már Linuxot és a fenti gyártó meghajtóprogramját, annak nem lesz nehézsége a telepítéssel. Aki még nem csinált ilyet, annak gyorsan leírom, mit kell tennie: Kilépni az X-ből, futási jogot adni a letöltött fájlnak, majd elindítani. Ha valaki nem Slackware-t használ, szüksége lehet a kernel fejlécállományokra.
A második lépést a programozói környezet (SDK) telepítése. Ez a CUDA Toolkit 3.2.16 64 bites verzió. Mivel a Slackware nem támogatott, ezért a Fedorás csomagot töltöttem le. Gyakorlatilag csak kibont egy tömörített állományt a megadott könyvtárba, esetemben az /usr/local/cuda-ba. Be kell állítani az elérési útba az /usr/local/cuda/bin-t (én az /etc/profiles.d/cuda.sh fájlt hoztam létre, beleírtam, hogy PATH="$PATH:/usr/local/cuda/bin"). Ha nem akarjuk újraindítani a gépet, akkor futtassuk a következő módon a cuda.sh-t:: . cuda.sh. A pont után hagyjunk szünetet! Ez a soruce-olás, amire nem tudok megfelelő magyar szót.
A programozói könyvtárak használatához pedig szerkeszteni kell az /etc/ld.so.conf állományt. Felvettem az /usr/local/cuda/lib64 sort, majd szerkesztés után rendszergazdai jogokkal futtassuk az ldconfig-t.
Az /usr/local/cuda/doc könyvtár rengeteg hasznos dokumentációt tartalmaz PDF formátumban. Egy kezdő programozónak viszont példaprogramokra van szüksége. Szerencsére ezeket is be lehet szerezni az NVidia oldaláról. Ez a korábbiakban megismert módon telepíthető. A felhasználó könyvtárába kitömöríti az állomány tartalmát.
Fordítsuk le a példákat! Lépjünk be a példák könyvtárának C alkönyvtárába és adjuk ki a make parancsot. Egy kis ideig eltart, mire a példák lefordulnak. Ha a fenti lépések hibátlanok, akkor a fordítás során csak figyelmeztetések tömkelegét kapjuk. Nézegessük a példákat, én is ezt fogom tenni.
Kiegészítés:
Mivel technikailag ide illik, ezért leírom, hogy a fenti folyamatot Fedora 14 alatt is végigjátszottam. Mint is mondjak? Nagyon más a telepítés menete. Először is, a Fedora tartalmaz egy nouveau kernel modult, ami megfigyeléseim szerint egy igen alacsony szintű képernyő meghajtó. Gyakorlatilag az initrd betöltése óta ott figyel a memóriában és minden képernyő kezeléssel kapcsolatos feladatot átvesz. Még a framebuffer vezérléséből is kiveszi a részét.
Ezért a telepítési lépéseket úgy kell kezdeni, hogy átírjuk a grub.conf-ot a /boot/grub könyvtárban. A kernel sor végére a következőt kell írni: rdblacklist=nouveau nouveau.modeset=0. Ez megakadályozza a kernel modul betöltését. A másik lépés, hogy az /etc/inittab fájlba a legutolsó sort (id:5:initdefault:) az 5-öst 3-asra átírjuk. Ennek célja, hogy megakadályozzuk a Fedorát, hogy elindítsa az X kiszolgálót. Indítsuk újra a rendszert. Csodáljuk meg a puritán bejelentkező képernyőt, majd lépjünk be root-ként és hajtsuk végre a fent leírtakat. Miután végeztünk, ne felejtsük el az /etc/inittab-ot 5-re visszaírni.
