Úgy döntöttem, itt az ideje, hogy frissítsem az asztali konfigurációmat egy jó kis videokártyával. Szét is kaptam a házat és elkezdtem nézni a kígyózó vezetékeket. Eddig két grafikus kártya pihent a gépben, de az új alkatrész önmagában is nagyobb teljesítményre képes, ezért úgy döntöttem, az új kártya egyedül is elég lesz.
Egyszer csak odaült a lányom mellém.
- A számtech tanár megmutatta ám, hogy mi van a gép belsejében - kezdte. Az én tanárom mindent tud a számítógépekről.
Bevallom, egy kis féltékenységet éreztem, de nem akartam a tanár tekitélyét csorbítani.
- Azért én is tudok egy-két dolgot a számítógépekről. Ha nem értesz valamit, amit órán mondanak, tőlem is megkérdezheted.
- Nem kell, mert az én tanárom mindent tud. Miért van itt ilyen nagy propeller?
- Az a központi processzor hűtője. Tudod miért kell rá hűtő?
- Ha nincs rajta, akkor a számítógép felrobban.
- Ezt a tanárod mondta? - erre nem válaszolt, csak megpendítette a hűtőbordákat. Tetszett neki a hangja. Annyira már ismerem a lányomat, hogy tudom, nem mindig úgy meséli el a dolgokat, ahogy azok megtörténtek.
- Tudod, én már sok hülyeséget csináltam számítógépekkel, de még egy sem robbant fel a kezemben. Ha nincs rajta hűtő, akkor túlmelegszik és leáll. Vagy el sem indul.
A hosszú magyarázatokat nem szereti végighallgatni, ezért még a felénél sem tartottam, amikor felállt, és otthagyott a szétszerelt géppel együtt.
