Nemrég egy olyan ritka alkalom történt, hogy egy nagyon régi barátommal több, mint egy órát tudtam beszélgetni. Minden szóba került, de a legérdekesebb az volt, hogy megemlítette az egyik programomat, amit sokat használta, de mostanában nem működik.
Annak idején (ezt egy 12 éves távlatban kell érteni) írtam neki egy programot, ami képes volt röpdolgozatokhoz feladatlapokat generálni, a hozzájuk tartozó válaszokkal együtt. Az összes kérdés a válaszokkal együtt megvolt egy Word dokumentumban, témakörökre lebontva. Ebből kellett véletlenszerűen témakört és feladatot választani. Azért, hogy a hallgatók ne tudjanak leskelődni, több feladatsort is kellett készíteni, ráadásul három nyelven is oktattak, ezért három ilyen Word dokumentumuk volt. Plusz mindegyik generált feladatlapnak egyedi sorszám is kellett a dokumentálás végett.
A régi verzió ezért beolvasta a Word fájlból kovertált RTF-et, majd a vágólap segítségével új RTF dokumentumokat hozott létre, úgy, hogy kiimásolta a kérdéseket, egy sorral alatta a válaszokat, majd a kész RTF doksikat elmentett, kinyomtatott, ahogy a felhasználó óhajtotta.
Mikor a barátom említette, hogy "mostanság" nem működik (ami kb. 5-6 évet jelenthetett), akkor arra gondoltam, talán elég lehet újra fordítani, mert ezt még Delphiben írtam. Abból is talán a 3-as verzióval.
Ahogy böngésztem a régi kódomat, ezt a ősrégi szellemet, arra kellett jutnom, hogy ezt nem érdemes újból lefordítani. Az egész elavult megoldásokat tartalmazott. Három RTF dokumentum, mint bemenet, mindegyik nyelvnek egy. Mindegyik másik karakter kódolással, hogy a nyelvek speciális betűit is tartalmazza. Végül egy negyedik fájl is volt, aminek csak az volt a szerepe, hogy tárolja a legutolsó feladatlap egyedi sorszámát, hogy onnan lehessen folytatni a számozást.
Miért ne lehetne egyetlen fájlban minden? Egy UTF-8 kódolású fájlban, hogy az egyes nyelvek karakterei szépen jelenjenek meg. Adatbázist nem akartam, mert egyrészt nem volt olyan sok kérdés, másrészt akkor kell írni még egy adminisztrációs programot is, hogy a felhasználók módosíthassák azt. Valami egyszerűbbre lenne szükség.
Így jutottam el az XML-hez. Egy XML-ben tárolhatnám a kérdéseket, válaszokat, nyelveket, és a sorszámot. Sajnos már Delphi fordítom sincs, régen is használtam a nyelvet, ezért arra gondoltam C#-ban írom újra.
Volt viszont egy probléma. Nem tudtam új RTF dokumentumot készíteni. Illetve tudtam, de nem tudtam, hogyan formázzam meg a nyers szöveget. Az egész kegyetlenül bonyolultnak tűnt, én meg nem akartam túl sok időt rászánni.
Ha már XML-ben vannak az adatok, miért ne lehetne a kész feladatlap HTML-ben? Talán még XST-vel fordíthatnám az adatokat. Ez jó döntésnek tűnt, könnyen tudtam formázni, könnyen tudtam összeállítani a feladatlapokat. Böngésző minden gépen van, ezért, amit elment a felhasználó, egyszerűen megtekintheti.
Viszont maradt még egy probléma, a nyomtatás. Eredetileg azt akartam, hogy egy gomb megnyomásával történjen a generálás, mentés és a nyomtatás is. Viszont nem tudtam a teljes oldalt úgy kinyomtatni, ahogy szerettem volna. Oda nem illő fejlécek jelentek meg, oldalszámozás, stb. Erre nekem nem volt szükségem. Mint kiderült, a C# WebBroswer modulja nem más, mint egy Internet Explorer. Mindent tud, amit az, és pontosan ugyan úgy működik. Egy másik szellem a múltból.
Ha szeretnék nyomtatási beállításokat megjeleníteni, akkor meghívhatom a ShowPrintDialog() metódust, ami megjeleníti az Internet Explorer nyomtatási beállításait. Igaz, hogy van PrintDialog verzérlő elem a Visual Studioban, de ez csak PrintDocument típusú objektumokkal működik. Természetesen a WebBroswer nem konvertálható PrintDocument-é.
Volt egy másik problémám is a WebBrowser ShowPrintDialog() metódusával. Ez egy nem modális dialógusablak, tehát mikor egy cikluson keresztül generáltam a feladatlapokat, és a ciklusban megjelenítettem a dialógus ablakot, akkor a ciklus tovább futott, kinyomtatott mindent a rossz beállításokkal, miközben a felhasználó még be sem fejezte a klikkelést a dialógus ablakban.
Egy másik nehézség az volt, hogy a nyomtatási beállításokat csak azután lehet megjeleníteni, hogy elkészült volna a dokumentum, amit ki szeretnék nyomtatni. Ez egyrészt logikus, mert akkor jeleníthető meg releváns információ a dialógus ablakban, ha tudjuk, mit szeretnénk kinyomtatni. Másrészt ha a felhasználó spórolni szeretne a papír mennyiségén, és két oldalt szeretne egy oldalon látni, akkor lehetőséget kell biztosítani, hogy felülbírálhassa az dokumentum oldalbeállításait.
Én viszont több dokumentumot állítok elő egyszerre, nem dobhatom fel a dialógus ablakot minden alkalommal, és pont emiatt az első feladatlap generálása előtt sem. Hacsak nem fűzöm össze az összes feladatlapot egyetlen dokumentummá, vagy nem állítom át a Registry-ben az Internet Explorer nyomtatási beállításait.
Végül utóbbi mellett döntöttem. De ez sem ment zökkenőmentesen. A Registry beállításait pontosan a nyomtatás előtt állítottam át. A feladatlap generáló ciklus legelső dokumentuma még a régi beállításokkal jelent meg, csak a másodiktól látszott az, amit szerettem volna.
Aki kíváncsi a programra, az megnézheti itt.
