Második nap az előadásokra értem vissza. Főleg a játékipart megcélzó fejlesztésekről beszéltek. A People Can Fly nevű cégtől megtudhattam, mit is csinálnak egy első osztályú játékfejlesztő cégnél a programozók. Ez az a szint, amit személyesen soha nem fogok megtapasztalni. A második előadás a Havoc fizikai motorról szólt. Szárazabb volt az előzőeknél, számomra csak a fizikai modellezésnél kezdett érdekes lenni. A middleware fejlesztés létjogosultságát alátámasztó gazdasági kimutatások sajnos nem érdekeltek.
Isti, akit az Amiga Klubból ismertem, hatalmas release készítésben volt. Ez abból állt, hogy embereket keresett, akik demót írnak helyette. A plazmakockájának textúráját Charlie írta, a kocka kódját egy OpenGL példaalkalmazásból lopta. Egy kicsit segítettem neki én is, még egy hónappal a parti előtt (bár meg kell jegyeznem, sok hasznomat nem vette.) Itt Blala pakolta össze a különböző helyről származó kódokat, míg zenét Ferris adott, akit elvitt valami elektronikai boltba. Mondtam is Istinek, hogy demotoolt használ. Humán demotoolokat.
Segítséget kértem én is a profiktól. Egy ideje gondolkodom rajta, milyen design patternt érdemes használni, hogy ne kelljen foglalkozni az OpenGL kód és a shader kód közötti függőségekkel. Értem ez alatt, hogy a vertex bufferek, uniform változók nevei olyan függőségeket kényszerítenek a programozóra, ami miatt megnő a hibalehetőségek száma.
Azt a megoldást kaptam, hogy először a shadereket készítsem el egy eszköz segítségével, majd ehhez igazítsam a program kódját. Érdekes koncepció, én eddig fordítva csináltam. Volt egy stabil rendszer kód, és a shadereket heggesztettem, amíg nem lettek jó. Ez azért volt jó számomra, mert fordítás nélkül tudtam változtatni a demón.
A SidRip Alliance koncertjét a termen kívül élveztem, és nem voltam egyedül. Nem a zene mindősége üldözött ki, hanem a hangerő, amit a vén csontok fülei már nehezebben bírnak. De cserébe Ratmantól megtudtam, milyen napjai vannak manapság egy rendszergazdának. A beszélgetés megvilágította, hogy nem vagyok egyedül, amikor a hozzá nem értéssel kell harcolnom. Csak mások még rosszabb helyzetben vannak, mert őket éjszaka is zargathatják. Kedvenc történetem a következő volt:
- Este hívnak, hogy nem megy a szerver. Mikor megkérdeztem, mi a hibajelenség, a kagylót letették. Kiküldtem egy embert, nyomozza ki, mi a hiba. Egy óra múlva hívott, hogy a problémát elhárította. A nyomtató begyűrt egy papírt.
Ebből is látszik, vannak problémák.
A zenék között most nem volt olyan, ami mélyen megfogott volna. A grafikák között volt néhány igazán érdekes, de erről Grass majd részletesen ír a scene.hu-n. Amit nagyon vártam, az a wild demók, hiszen érdekeltek voltunk benne. Az első pár release a szokásos, "gyorsan dobjunk össze valamit" szellemében készült. Majd jöttek az igazi nagyágyúk. Meglepően jó releaseket láttam. Volt technikai jellegű, de igazán ötletes darabok is. Azt hiszem, a dobogóról lecsúsztunk.
A 256b intrók száma is magas volt. Itt is akadt olyan, amire érdemes emlékezni. A nagyobb méretkorlátú intrók már nem voltak annyira emlékezetesek, de a Dilemma nevű csapat rendesen kitett magáért, szerintem nyerni fognak. Platformok terén sem lehet ok panaszra. A PC-s indulók mellett volt Amiga is. A magyar Amiga scene (vagyis Charlie) ismét képviseltette magát.
Gargaj figyelmeztetett minket, hogy nagy számú demó várható. Nem is hazudott. Több, mint 10 induló volt. Egy részük lelkes scenerek örömmunkái voltak. Azonban voltak igazán figyelemre méltó alkotások is. A Brainstorm nem adta ki a demóját valami bug miatt. Tehát amit a legjobban vártam, elmaradt.
Az eredményhirdetésen kiderült, hogy 5. lett a Cubes.
