Perlben előszeretettel használok hash of hash, hash of array és más adatstruktúrát. Javaban is sokszor látni generikusokat a kódomban. Egyetlen probléma velük, hogy csak a rendelkezésre álló memória határain belül lehet élni lehetőségeikkel.
A nagyományos SQL alapú adatbázis kezelőkben hasonló struktúrák elkészítése nem egyszerű feladat, de szerencsére nincs is rá szükség, mert van egy adatbázis, ami pont a fent említett struktúrákat támogatja. A neve Redis.
A lényege, hogy nem táblázatban kell gondolkodni, hanem kulcs-érték párokban. A kulcs minden esetben egy szöveg, de az érték többféle típus is lehet. Nyilván a legegyszerűbb, ha az érték maga is egy szöveg. Szöveg alatt bármilyen bináris adatot kell érteni. Ez önmagában még nem lenne túl érdekes, de ha az érték egy lista, akkor a hash of array struktúrának megfelelő adatbázis szerkezetet kapunk. A lista sorrendje kötött, az elemek beillesztésének sorrendje határozza meg.
Használhatunk hasítótáblát az értékek között is. Itt csak egy szint engedélyezett, ami annyit tesz, hogy nem tudunk "hash of hash of hash" struktúráknak megfelelő szerkezetet létrehozni a beépített eszközök segítségével. De ha nem írtózunk a barkács megoldásoktól, akkor bevezethetünk különböző prefixeket a kulcsok esetén és máris tetszőleges mélységig vihetjük a hasheket (és az átláthatatlanságot is).
Szerencsére további struktúrák is vannak a Redis tarsolyában. Az egyik a halmazok (set). Ha nem érdekel minket az értékek sorrendje, ez az ideális választás. Ennek egy speciális változata a rendezett halmaz (sorted set).
Telepítése roppant egyszerű. Ubuntu és Fedora alatt is gond nélkül telepítettem, de be kell vallani, a Fedorás telepítés nem hoz létre központi adatbázist, hanem a felhasználó könyvtárába elhelyez egy redis.db állományt. A kliens programját a redis-cli paranccsal indíthatjuk.
Ha saját alkalmazásból szeretnénk meghívni, különböző API-k állnak a rendelkezésünkre. Én eddig a C, R és Python API-kat próbáltam ki, komolyabb problémák nélkül. (Az R verzió kiforratlannak tűnik) Amennyire jó és részletes a parancsok dokumentációja, annyira hiányos az API-k leírása, ezért röviden ezekről is írnék.
C API
A hivatalos C API a hiredis, ami egy magas szintű API, gyakorlatilag a konzolos parancsokat írhatjuk be a redisCommand második paraméterébe szövegként. Az első parameter az adatbázis kapcsolatot leíró változó. Az utasítás visszatérési értéke egy redisReply struktúra, ami az összes lehetséges visszatérési típushoz tartalmaz mezőket. Ez feltételezi, hogy a programozó tudja, milyen típust kell visszakapni. A defenzív kódolást a type mező támogatja. Ha szöveg a visszatérési érték, akkor az str, egész esetén az integer mező tartalmazza az adatot. Több eredményt is várunk az adatbázisból, az elements tömböt kell bejárni.
Mint említettem, a dokumentáció hiányos, de bőséges mennyiségű példaprogramot mellékelnek, amit akár a dokumentáció helyett is olvashatunk.
R API
Az rredis a CRAN-on megtalálható, tehát telepítése probléma mentes. A C API-hoz képest itt minden egyes utasításnak egy parancs felel meg. A parancsok neve megegyezik a konzolos parancs nevével, redis prefixel ellátva.
Python API
Python esetén is több API létezik, én a redis-py-t használtam. Az adatbázis kapcsolat létrejötte után kapunk egy osztályt. Ennek az osztálynak a metódusai az egyes műveletek. A nyelv erősen típusos jellege miatt minden esetben pontosan tudnunk kell, milyen típusú értékeket kaphatunk vissza az adatbázisból. A hibakeresésnél érdemes ezt ellenőrizni.
Mire használható ez az adatbázis? Ezt is be fogom mutatni.
