Az idei Assembly már elég régen történt, de csak mostanra sikerült mindent megnéznem. Mivel a demók az örökkévalóságnak szólnak, nem az adott pillanatnak, szerintem nyugodtan áttekinthetjük őket.
Zene
A demópartik közül az Assembly zenei kínálata szokott a leginkább tetszeni és ez idén sincs másképp. Ismét igen széles stílus kínálattal találkozhattunk. Dance kategóriában a Sunlight és a Latin space érte el, hogy bekerüljön a zenei gyűjteményembe. Fast kategóriában az agresszív nevű Super Dragon Power Turbo volt a legemlékezetesebb. El sem tudom képzelni, milyen adrenalin fokozó szót lehetne még belepréselni a címébe. A mellékvesém le is merült teljesen, a Listening music kategóriából semmi nem maradt meg bennem.
Intrók
Az 1k intrók nem voltak a legerőssebbek. A Shoot the core határozottan a Final Stage Boss utánérzése volt 1k kiadásban. Az akció elég lapos volt, különösen, hogy a gépemen 20 FPS-el ment. Olyan volt, mint egy akciófilm öreg emberekkel. A JavaScript kölykök viszont kitettek magukért. A Bloody Brilliant, mint neve is mutatja, brilliáns. A Voltra is tetszett, de csak azért mert 1k! Ebben a mérettartományban JS-el ilyet készíteni igazi kihívás. A 64k nagy nevei itt nem képviseltették magukat, csupán a Mercury kemény magja bújt kamu csapatnév mögé. Mellesleg az ő produkciójuk volt a legkiemelkedőbb.
Wild
A videók egy kicsit csalódást keltettek. Nem voltak fraktálok, hiányoztak a drón felvételek. Egyedül az Antivirus 2017 csalt némi mosolyt az arcomra, de a sztori itt is kicsit inkoherens volt. A mini számítógépben volt egy kicsi billentyűzet, amit csak összezsugorított emberek nyomkodhattak? Lehet, csak én voltam túl földhöz ragadt. Természetesen nem maradhattak el a barkácsolt demo platformok sem. A kórházi kijelző demóplatformmá történő alakítása a hazai egészségügy helyzetét nem javítaná, de biztosan kellemesebb időtöltést nyújtana, még a digitális kultúra ellenzőinek is. A Legoból készített szintetizátoron játszó gépszörny impozáns volt, de őszintén szólva, nem értettem a lenyomott gomboknak milyen hatása van a produkcióra. A videóból ugyanis úgy tűnt, semmilyen. A csúcs természetesen a motorizált keverőpult volt, amit a zene vezérelt.
Demók
Végezetül jöjjöj a király kategória! A felhozatallal nem volt semmi probléma. Sokan kritizálják a Pyrotech demókat, és való igaz, rájuk jár a rúd. A csapat vezetője szokott panaszkodni, hogy már nem olyan könnyű összerántani a bandát, az alkalmazott kódbázis évek óta nem frissül, de azért igyekeznek kihozni a legjobbat abból, amijük van. A Sokia számomra olyan felemás volt. Egyrészt technikailag talán a legjobb demó volt, de mindebből alig látszik valami, mert a grafikai elemek egymásra vannak hányva, a rezgő, vibráló effektek meg lehetetlenné teszik, hogy látni lehessen, mi is zajlik a képernyőn. Fórumon, akik mindezt szóvá tették, azt a választ kapták, hogy nem tisztelik az alkotót és annak alkotását, miközben a demoscene tele van pocsék releasekkel. Nekem ez kicsit olyan, amintha egy filmrendező kifogásolná, hogy nem kapta meg az Oscart, mert milyen remek operatőri munka és színészi játék van a filmjében, miközben megfeledkezik róla, hogy a film címe: Bányászok harca éjfélkor az alagútban. Persze, ha nem lenne dráma, én sem tudnék miről írni. Akár hogy is, a Zoomin nem véletlenül nyert. A party látogatóinak bizonyára jobban feküdt egy olyan látványvilág, amit azonnal be tudtak fogadni. Ha mindenképp kellene egy nyertest választani, akkor talán a Geometry Gods lenne az. Rengeteg jó ötlet van benne és egyáltalán nem mentes a hibáktól, de többnek érzem, mint egy vegytiszta technológiai demonstrációt.
