A régi mondás, miszerint többet ésszel, mint erővel, általában igaz. De egyes helyzetekben nincs másra szükség, mint egy tenyérbe köpős, tesztoszterontól fűtött, gyors és hatékony munkavégzésre. A gondolkodás csak akadály. Meg kell ragadni, odacsapni és már jöhet is a macsós hátba veregetés: ott voltunk, megcsináltuk. Kiszakadt a vezeték? Összetört a kristály csillár? Csak járulékos veszteségek. A munka kész, jöhet a következő kihívás.
Valami ilyesmi történt a steril fülke összerakásánál is.
Az egész azzal kezdődött, hogy az egyik labort ellepte a gomba. Kiírthatatlan, mindenütt jelen lévő. Mint Dustin Hoffman a Vírus című filmben, a dolgozók is hamar rájöttek, hogy levegőben terjed, a szellőzőt használva. Napalm nem volt kéznél, enyhébb vegyszereket meg könnyedén abszolvált. Mivel a gombát nem tudták távozásra bírni, de a labor eszközöket igen, a cuccokat nekiláttak költöztetni.
Így került a szétszedett steril fülke a velem szomszédos laborba. A szétszedettet úgy kell érteni, hogy nem állt a lábazaton. Egy raklapon pihent. Az egyik PhD hallgató kapta a feladatot, hogy a két darabot eggyé varázsolja. Ő először telefonált az üzemeltetésnek, akik nem voltak a helyükön. Aztán írt egy emailt az üzemeltetés vezetőjének, hogy válaszoljon, mikor tudják a cuccot összerakni. Azok természetesen nem válaszoltak. Közben beszélt a gép szervizelésével megbízott céggel, akik bekötik a csöveket. Ők elször megígérték, hogy a lábazatra is rárakják, de később viszakoztak, hogy mégsem. Ekkor újra kezdődött a kommunikáció az üzemeltetéssel. De akkor csonka hét következett, szabadságon voltak, nem értek rá, stb.
Két hét után, már kezdett idegesíteni, hogy minden nap azt kell hallgatnom, hogy szervezés címén mit töketlenkednek. Átmentem velük a másik laborba, megnézni a szörnyeteget. Állítólag 300 kg volt, de miután az egyik sarkán alányúltam és megbillentettem, a súlyát 170 kg-ra saccoltam. Akkor azt gondoltam, három ember elég a megemeléséhez. Közben a többiek elkezdtem tervezni:
- Kell az üzemeltetés, mert nekik biztos van darujuk.
- Emeljük meg mindig egy kicsit és tegyünk alá raklapokat, hogy egyre magasabb legyen.
- Emeljük gurtnival, kézzel lehetetlen.
Azt mondtam nekik, nem kell semmi, szóljon még két embernek és megemelik kézzel. De persze csak a meeting volt meg, aktuális munka nem történt. Eltelt még egy hét. Egyik nap, korábban kellett elmennem, de akkor is a steril box volt a téma. Ismét mondtam, szerezzen két embert. Nem szerzett. Másnap bementem és csak egy dolgot kérdeztem: Sterilbox megoldva? Nem volt a válasz. Megettem a reggelimet és átmentem a szomszéd laborba. Ott volt egy fiatalabb fickó, a nevét sem tudtam. Elhívtam. Szóltam még egy embernek.
Visszamentem a PhD hallgatóhoz és csak annyit mondtam:
- Felrakjuk a steril fülkét! - Szerencsétlen azt sem tudta, mihez kapjon.
Megemeltük, de nem bírtuk el stabilan. Lehet, hogy több, mint 170 kg? Ismét jöttek a jobbnál-jobb tippek, de akkor már megvolt a kritikus izom tömeg, amit eredményesen lehurrogta a baromságokat. Szereztünk még egy embert, fogást kerestünk és felraktuk. Kicsit kellett igazgatni, mert a furatok helye nem passzolt, de összességében fél óra alatt elkészültünk. Nem kellett daru, gurtni, Jedi-trükk. Nem volt szükség ferde rámpára, mint a piramosok építésénél. Az üzemeltetés meg...
