Samuel L. Jackson szerint az új XXX-nek még veszélyesebbnek, halálosabbnak, keményebbnek kell lennie, és a Function szervezői ezt alkalmazták a partyra is. Már az odaúton láttam, hogy ez nem lesz a szokványos demóparty. Ahogy a hármas villamos egyre lepusztultabb környékre ért, éreztem, hogy a laptop helyett talán egy vipera vagy boxer lenne a megfelelő társ.
A villamosról leszállva jobbra egy áruház volt, balra a rosszlányok mutogatták bájaikat. A kettő között vezetett az utam elhagyatott ipari létesítmények között, amelyeket egyszerűbb volt otthagyni, elpusztulni, mint lebontani és valami újat építeni a helyükre.
Az is megfordult a fejemben, hogy talán egy összeesküvés keretében csalták ide a demoscene tagjait, hogy aztán egy épület omlásnak álcázott gyilkossággal kivonjanak mindenkit a forgalomból. Persze, ki akarna régi számítógépeket éltető kockákat megölni? Amikor elég elvenni tőlük az áramot.
Bent, az épületben, a 6000kg teherbírású lift mellett, már barátságosabb volt a hangulat. Két terem volt, ahol a compókat nézhette az ember, ezen kívül konyha, büfé, ahol éjfélig lehetett kajálni. Nem volt olcsó, de közel volt.
Érkezés után már csak a releasek feltöltése volt hátra. Ebben elég rutinos vagyok, a videót már eleve pendrive-on hoztam, mert a parti weboldalán 256MB a feltöltési limit. Miután elkészültem, nem tudtam mit kezdeni magammal. Dél volt, éhes voltam és alig volt ismerős.
Ebéd után két előadást hallgattam meg. Az első egy 256 byte intró születéséről szólt. Én csak most ismerkedem az assembly nyelvvel, de úgy tűnt, még egy olyan rutinos vén róka, mint TomCat is tanul újat. Például a release beadása után jöttek rá, hogyan tudnának 8 byte-ot spórolni egy trükk segítségével. Tanúság: az assembly nem egy nyelv, amit használunk, hanem egy út, amin csak elindulunk.
A második előadás egy detektív játék bemutatása volt, amiben állat fejű lények voltak, fekete-fehér noire-ban. A dialógusok nekem kicsit erőltetettnek tűntek, hiányzott az a spontaneitás, ami a Tango és Cash-t is jellemezte, és amelyiket felsorolták, mint inspirációt. Nem, mintha olyan sok időm és kedvem lenne játszani.
Majd jött a . Ezt én imádom. Nagyon jó ambientes hatása van. Munka közben is tudnám hallgatni.
Beszélgettem, akivel csak tudtam, ez szerintem jobban sikerült, mint tavaly, akkor kevésbé találtam a helyemet. Közben lestem, hogy ki, mit ad be, számolgattam az esélyeimet. Azt hiszem, idén nem leszek dobogós semmiben.
A töcs nevű madár idén nagyon népszerű lett. Nagz meglepődött, hogy ilyen van, kis is posztolta Twitteren. De annyira meglepődött, hogy Netpoet erről dalt készített, amit a zene compón le is adtak. Én pedig azon lepődtem meg, hogy egyik hülyeségből hogyan születik a másik.
A releasek nagyon jók. Szép grafikák, szép rajzok vannak nagy számban. Bár lehet, csak a partitól vagyok feldobva, szépnek látok mindent.
Mint említettem korábban, két terem van, ahol az eseményeket nyomon követhetjük. Egy nagyobb, amit székekkel töltöttek meg, és egy kisebb, ahol vannak asztalok is. Sokan, akikkel beszélgettem, fanyalogtak emiatt, de szerintem jó az ötlet, mert a kisebb teremben halkabban szól a hangszóró, aki nem akar üvöltő zenét, csak bemegy a kisterembe.
Én azt hittem, kevés lesz az asztal ennyi emberre, de úgy látom ez is alaptalan félelem. A legtöbben már telefonról szavaznak, csak a hozzám hasonló öregek rohangálnak még laptopokkal. Tényleg, csak kb. 20 laptopot látok.
A 256b intrók félelmetesek voltak. Többen is 64 byte, vagy az alá csökkentették a kód méretét. Volt 64 byte zenével! Ahol felhasználták mind a 256 byte-ot, ott meg volt zene és különböző részek, mint egy igazi demóban. Hihetetlen. A 64k intróban a kedvencem a csillagok háborúja témájú volt, ahol két droid szerelmét ismerhettük meg, mielőtt kivezényelték őket a jedik ellen a Klónok támadása című filmben. Charlie meg is jegyezte, hogy jobb volt, mint az Utolsó Jedik. Nehéz vitázni ezzel.
A demók is jók voltak. Jimmy tovább ügyesedik. Gargaj pedig bedühödött. A tavalyi demójának viszhangja nem volt épp poztív. Illetve ez így nem pontos. Rengeteg pozitív visszajelzés volt, ha csak a Pouet-t nézem, de néhányak kifogásolták, hogy nagyon statikus, nem mozog benne semmi a kis robot porszívón és a macskán kívül. Erre megalkotta nekünk ezt az egyszemélyes agybombát, ahol megismételte több, már-már legendás demó elemeit. Kommentnek pedig csak annyit írt: Kuss. Elmondta nekem, hogy ebben a demóban semmi új nem volt, mégis tetszik az embereknek, meg a mennyiség fontosabb számukra, mint a minőség. A mennyiségre szerintem sem lehetett panasz. Annyi tartalmat pakolt a demóba, amennyi másik háromnak is elég lett volna.
Éjjel volt az eredmény hirdetés. Jól sejtettem, sehol, még csak a dobogó közelében sem jártam, de utolsó sem lettem. Adtam be egy fotót, de arról még én is láttam, hogy gyenge. Elkészítettem életem első 256 byte intróját, amit igazából csak 55 byte volt, és egy profi mindjárt 20 byte-ot spórolt rajta. Csak, hogy érezzétek, milyen erős a konkurencia. A harmadik release egy videó volt.
Összességében nekem tetszett a parti. Jó volt a hangulat és rengeteg kiváló release született.
