Az egyik laptopom egy 2000-ből származó Compaq Armada 100S, amit az intézet elektronikus hulladékai között túrtam. Természetesen az akkumulátora döglött volt. Hálózati feszültségről simán megy, de kicsit kényelmetlen, hogy minden egyes indítás alkalmával a BIOS beállításokkal kell vesződni, ezért elhatároztam, hogy megjavítom az aksit.
Ennél a modellnél az aksi a laptop alja, konkrátan az egyik gumi talp az akkumulátor része. Szerencsére a 2000-es években még nem öntötték műanyagba az egész aksit, ezért egy éles pengével az illesztések mentén le tudtam vágni a tetejét.
Az aksi belsejében 9 darab sorba kötött Ni-MH cella található, egy elektronika, illetve egy dióda. A leírás alapján az aksi 10.8 V feszültséget ad le, ez alapján egy cella 1.2V feszültséggel üzemel, 4000mAh üzemidővel. Kis utánajárással ilyen cellákat lehet rendelni (sőt, lehet kapni 4800mAh-t is, de az nem volt raktáron). Forrfüleset rendeltem, mert azt gondoltam, azzal könnyebb dolgom lesz.
Amikor megérkeztek a cellák, megpróbáltam kettőt összeforrasztani a fülek mentén és nem sikerült. Egy ónpöttyöt még rá tudtam rakni a fülekre, de két fület nem tudtam összeforrasztani, pedig már a cellák is teljesen átforrósodtak a páka alatt. Kénytelen voltam YouTube továbbképzésre menni. A videók alapján a forrasztóvíz tűnt megoldásnak.
A közeli villamossági boltban nem volt forrasztó víz. Volt viszont forrasztó olaj, forrasztó zselé, forrasztó zsír. Végül az olaj mellett döntöttem, miután az eladóval ketten próbáltuk kitalálni, mire is lenne szükségem. El kell mondjam, tényleg megkönnyítette a forrasztást. Vettem még egy véső formájú hegyet is, ami jobban működött, mint a hegyes vég.
Az új cuccokkal simán összeforrasztottam mindent. Sajnos a dióda forrasztásánál kicsit elszámoltam magam, és nem olyan szögben sikerült rögzíteni, mint az eredeti celláknál volt, aminek az lett a következménye, hogy az összeforrasztott cellák összmérete nagyobb lett. Nehezebben fért bele a műanyag tokba. De egy kis gyömöszölés, nyomkodás segített.
Multiméterrel rámértem a végpontokra, és bizony nem érte el a 10.8 V-ot, csak 7.8 V-t. Ennek ellenére úgy döntöttem, összeszerelem, megpróbálom feltölteni, és csak ha minden jól megy, csak akkor ragasztom rá az akkumulátorra a fedelet.
Bevallom, egy kicsit félve adtam rá a feszültséget. Az első töltésnél nagyon melegedett, féltem, hogy esetleg a sok forrasztás nagyon felhevítette a cellákat, amit azért ezek nem szeretnek, és a végén kigyulladnak. Vagy valahol mégis zárlatosak, ami elkerülte a figyelmemet.
Második töltésre már nem melegedett. Minden rendben ment, a kis ledek is jól működtek. Gondoltam összeragasztom.
Még a makettezős időkből maradt egy műanyag ragasztó, azzal fogattam meg az akkumulátor tetejét, de csak a végén, hogy szükség esetén ne kelljen körbevágni az egészet, ha ismét javítani kell.
Az üzemidő egy mai laptophoz képest gyatra. Az eredeti dokumentáció szerint is max 1 órát bír. Teljes töltöttség után 20 perccel már villog, hogy ideje feltölteni. Eddig 40 percig mertem akkumulátorról üzemeltetni. Dátumot és időt viszont nem kell állítani. Lakás nem gyulladt ki, összességében a projekt sikeresen zárult.