A családtól kimenőt kaptam, amit úgy próbáltam eltölteni, hogy elmentem egy Unity3D Meetupra. Már csak azért is érdemes volt elmenni, mert az eseménynek a Prezi biztosította a helyszínt és valószínűleg nem lesz még egy olyan alkalom, hogy eljussak oda. Olvastam róla, hogy egyes fejlesztő cégek (többnyire külföldön) úgy rendezik be a munkahelyet, mint egy játszóteret, de más erről olvasni és más megtapasztalni.
A tömegközlekedésnek hála korán érkeztem, az előadók még csak akkor szinkronizálták előadásukat a Google Drive-ról. A csarnok végén a munkában megfáradt fejlesztők vezették le a napi feszültséget egy ping-pong mérkőzéssel. Én meg leültem a nézőtérre, a nagy színes párnák közé. Teljesen beleolvadtam a közegbe. A legtöbben térdnadrágot, pólót és hátizsákot viseltünk.
Érdekes módon a Unity3D motor úgy híresült el, mint játékfejlesztő eszköz, ennek ellenére csak két előadás szólt játékokról, azok is nagyon marginálisan. A fő téma a kiterjesztett valóság volt. Ne gondoljunk azokra az unalmas alkalmazásokra, hogy levegőben lebegő nyilak jelzik, hol a legolcsóbb a tej. Hanem olyanokra, amik az ejtőernyősök és pilóták életét könnyíti meg azzal, hogy piros falakként jelzik a tiltott zónákat, nyilakkal mutatják merre vannak a termikek, sőt még a repülőgép kezelőpaneljén is jelzik a gombok bekapcsolásának sorrendjét.
Miért kapcsolódik ez a Unity3D-hez? A válasz egyszerű: az információk interaktív megjelenítését ez a motor végzi. Egy okostelefon vagy okos szemüveg (ez a kifejezés létezik?) giroszkópját használják fel, hogy érzékeljék a fej orientációját, a GPS-t, hogy megállapítsák a felhasználó helyzetét és ezek felhasználásával renderelik a látványt.
Személy szerint úgy sejtem, ez egy elég marginális szelete lehet a kiterjesztett valóság piacnak, de mindenképp hasznosabb, mint a közösségi zombi vadászat.
Visszakanyarodva a játékokhoz, kaptunk egy rövid bemutatót, hogyan lehet gyorsan 2D játékokat készíteni sprite-okkal. Az előadó (akivel már találkoztam egy Function-on), egy rövid teszt keretében bemutatta, mennyi sprite-ot tud kezelni a Unity különböző platformokon 23 fps-el. Engem személy szerint meglepett, hogy egy mai okostelefonon ez a szám 480. Pár éve, mikor még követtem a telefonok teljesítmény mutatóit, akkor a poligonszám elérte a százezres nagyságrendet (jelenleg pedig a milliósat). Ehhez képest a 480 nagyon kevésnek tűnik (bár az igaz, egy játéknak elég). Valószínűleg ez a Unity hibája, mert ugyan azon a készüléken a régi és az új motor között drámai különbség volt. Megnyugtató, hogy a natív alkalmazások fejlesztőinek azért még van esélye :-)
Az utolsó előadás a piszkos kis marketing trükkökről szólt, hogyan csikarjunk ki pénzt egy erősen túlzsúfolt piacon. Nem vagyok mobil játékos, a telefonom is 7 éves (ezt leírva látni elég szörnyű), ezért nem tudtam arról, milyen kényszeredett megoldások vannak. Az egyik, hogy a játékok már más játékokat reklámoznak és a másik játék letöltése esetén különböző bónuszokat kapnak a játékosok. A közösségi portálok, mint reklámfelületek, nem működnek, mert a legtöbb játékos alkalmi, nem olvassa a "szakcikkeke". Az alkalmazás boltok gonoszak lettek, mert nem mutatják már az új játékokat a listák elején. Egy szóval nem könnyű az indie játék fejlesztők élete.
A meetup legizgalmasabb része a kütyük kipróbálása volt. Az előadók hoztak egy csomó eszközt. Az egyik egy ejtőernyős sisak volt. A bemutató cég hekkelt rá egy okostelefon foglalatot, kamerát a bal oldalra és ennek segítségével jelenítette meg az információkat. Kérdeztem, mennyire strapabíró ez a megoldás, mert voltak kétségeim, de mint kiderült, nem a telefon a gyenge pont, inkább a csatlakozók. Akik kipróbálták, arról panaszkodtam, hogy zavaró, hogy csak az egyik szemre jön az információ, míg a másikon csak a környezet látszik. Itt ki is bukott, hogy az eszköz tesztelője egy ejtőernyős operatőr volt, akinek ez a természetes.
A másik kütyü egy okostelefon szemüveg volt. A telefon sztereografikus képét kis lencsékkel a szemre fókuszálják és így érik el a virtuális valóság élményt. Olcsó, egyszerű, mint a szög. A tesztalkalmazás egy 360 fokos kamerával felvett ejtőernyős ugrásról készült videó volt. Mikor megfordultam, még az operatőrt is láttam. Egyébként ez volt az egyetlen eszköz, amit szemüvegesek is tudtak használni, mert a lencséket kézzel kellett a felhasználóhoz igazítani.
Hoztak egy Epson Moverio szemüveget is, aminek az előadók szerint a legnagyobb hibája, hogy ronda. Ezt is kipróbáltam, de sok mindent nem láttam. Kellett volna még egy szemüveg...
Mint minden ilyen meetupnál, nem is az előadások a legérdekesebbek, hanem utánuk a kötetlen beszélgetések. Itt sem volt másként. Sok szó esett az Oculusról, habár egyetlen előadáson sem beszéltek róla. Érdekes volt hallani olyanok véleményét, akik napi szinten dolgoznak vele és kapcsolatban állnak a fejlesztőkkel. A készülék legnagyobb hibája, hogy rosszul lesz tőle az ember. A szemből és a középfülből érkező információkat az agy nem tudja összeegyeztetni, ezért a fogékony emberek tengeri betegek lesznek. A sisakhoz kell egy számítógép. ami folyamatosan generálja a képet, ettől beszűkül a használhatósága. Végezetül pixel számban az előbb bemutatott okostelefon/minilencse kombináció - állítólag - lenyomja.
Lassan eljutunk oda, hogy a vadászpilóták HMD-ja minden napos eszköz lesz az egymotors kisgépeken is, és a Unity állandó társ lesz ezeken az utazásokon.
