Nem vagyok egy nyelvzseni. Amikor tudományról van szó, azt rendesen megértem, de amikor hétköznapi dolgokról beszélnek, olyan vagyok, mint Banderas a wikingek között. Egyszer tíz percig hallgattam egy beszélgetést, mire rájöttem, a rögbiről van szó.
Rendre elő is fordulnak kisebb félreértések. Minden reggel például beszámolunk az előző napi tevékenységünkről pár mondatban. Jorge, az őrült spanyol rocker egy időben a kacsacsőrű emlős variációkkal dolgozott. Reggel, ha rá került a sor, elmondta, milyen nehézségei voltak a kacsacsőrű emlős mutációival. Nekem elkezdte fúrni az oldalamat a kíváncsiság, hogy egy humán rákkutatónak miért kell a kacsacsőrű emlős genomja? Végül is korábban a tasmán ördög genomjával is kalandoztak. Lehet, hogy most a kacsacsőrű emlős a kulcsa egy betegségnek? Ezért mikor egy lazább megbeszélés volt, odamentem Jorge-hoz, és megkérdeztem tőle, miért érdekes a kacsacsőrű emlős? Azt mondta, nem tudja. De akkor miért dolgoztál vele? Ő nem dolgozott soha kacsacsőrű emlőssel. De minden reggel azt mondtad, hogy a kacsacsőrű emlős variációkkal dolgoztál! Á, nem az a Plathypus program volt, amivel kereste a variációkat.
A második eset a Rák Nap programtervezetével történt. Emailen körbeküldték, mire számíthat az ember. Délelőtt előadások voltak, szendvics ebéd, majd délután kvíz és jégtörés. Ezt utóbbit kicsit furcsálltam. Kint nem is volt olyan hideg. Biztos ez is valami modern változata valami barbár ünnepnek, amikor a férfiak kimentek a fagyott tóra és léket vertek, hogy horgászni tudjanak. De az is lehet, hogy a -80 fokos hűtőből kell előbányászni egy mintát, ami egy régi PhD hallgató hagyott hátra. Mint kiderült, ez csak közösségi játékot jelent, amivel a munkatársak közötti jeget törik meg. (Embereket öltöztettek Karácsony fának. Nem is tudom, akarok-e írni róla.)
A harmadik eset nem hozzám kapcsolódik, de elég vicces. Minden hónap utolsó péntekén van egy órás kötetlen beszélgetés a kampusz teljes tagjai között. Hoznak egy csomó rágcsát, üdítőket és beszélgetnek. Az egyik munkatársam felesége gyereket vár, és mesélni kezdtem neki, hogy nálunk van egy Tejfakasztó buli. Nem tudtam, mi a fakasztani, ezért körülírtam. Az apa a haverokkal jól beiszik, hogy az anyának legyen teje. A munkatársam bólogatott. Náluk is van ilyen, úgy hívják, megöntözni a gyerek fejét. Ott volt egy indiai csóka is. Nagyon komolyan figyelte a diskurzust, majd azt mondta: Nem értem. Hogyan befolyásolja az anya tejtermelését, az apa alkohol fogyasztása?
