HTML

Az élet kódjai

Csináld maga. Senki nem csinálja meg helyetted.

Friss topikok

Kit vegyünk be a cikkbe?

2016.12.30. 02:18 Travis.CG

Vége a hosszú, fáradságos munkának. Kész a kézirat is. A munkatársak, akik eddig együtt, vállvetve kutatták az ismeretlent, hirtelen ellenségekké vállnak és megkezdődik a harc, hogy milyen sorrendben legyenek a szerzők nevei feltűntetve.

De előtte még felmerül a kérdés: egyáltalán kit vegyünk be?

Az első kézenfekvő válasz: aki dolgozott az adott munkában. De mindenki tudja, hogy ez nem igaz. Az asszisztenseket nem vesszük bele, pedig ők is részt vettek a kísérletekben. A szerzősor végén pedig fel-feltűnnek olyan emberek, akik effektíve nem dolgoztak, de mégis nélkülözhetetlenek. Például mert adták a pénzt a világmegváltó vizsgálatokhoz vagy meghümmögték az eredményeket.

Akkor használjuk a következő definícót: akik nélkül nem jöhetett volna létre a cikk. Ez sem jó. A kutatók szülei sem szerepelnek a szerzőlistában (bár némelyik Nature cikknek annyi szerzője van, hogy a nagy számok törvénye alapján ez bekövetkezhet), sem a Microsoft Word fejlesztői. Valami pontosabb kéne.

Definiáljunk egy mérőszámot. Egy hányadost, ahol a számláló a hozzájárulásunk százaléka a munkához, a nevező pedig azoknak a cikkeknek a száma, amihez a fenti munka felhasználható. Ha ez a hányados átlép egy küszöbértéket, az illetőt bevesszük a cikkbe.

Tekintsünk el olyan apróságoktól, mint a "hozzájárulás százalékának" mérhetetlensége. Ez sem lenne teljesen objektív és a küszöbérték meghatározása sem olyan egyszerű. De tegyük félre ezeket és nézzük meg a mérőszám működését két szélsőséges esetben.

Tehát a Word fejlesztői mondjuk a munka 0.01%-t végezték, de ez a munka elméletileg az összes cikkhez hozzájárulás, hiszen majdnem mindegyik kéziratot Wordben írják. Tehát egy kicsi számot elosztunk egy nagy számmal: az eredmény a nullához közelít.

A PhD hallgató viszont a munka mondjuk 80%-t végzi, közben mással nem foglalkozik (hahaha). Ő átlépi a küszöböt.

Első körben a fenti mérőszám jónak tűnik, kellően objektív is. De ennek nincs jelentősége, mert a valóság az, hogy a levezető szerző teljesen önkényesen dönti el, kik legyenek bent.

Például nézzük ezt a cikket. Ebbe akár bele is vehettek volna. A munka alapjául szolgáló pályázatból fizettek, én csináltam a miRNS elemzést (ami valószínűleg újra megcsináltak) és később is rendszeresen küldtem a N. benthamiana homológ szekvenciákat nekik, mert a Blast keresés túl bonyolult volt. De eljöttem, elfelejtettek. Van egy olyan érzésem, nem ez lesz az egyetlen ilyen cikk.

Aztán itt van ez a cikk. Jóformán nem csináltam semmit, a munkát azután végezték, hogy eljöttem, csak egyfajta telefonos segítség voltam. Egyáltalán nem sértődtem volna meg, ha nem vesznek be. Mégis bevettek, mert úgy érezték a mérőszámom átlépi azt a bizonyos küszöbértéket.

Szólj hozzá!

Címkék: filozofálás publikáció

A bejegyzés trackback címe:

https://cybernetic.blog.hu/api/trackback/id/tr8112054975

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása