HTML

Az élet kódjai

Csináld maga. Senki nem csinálja meg helyetted.

Friss topikok

CentOS, nagyoknak

2019.06.17. 23:25 Travis.CG

Az otthoni gépemet állandóan buherálom. A buherálás olyan mértéket öltött, hogy buherálás nélkül már nem is megy. Két rendszer van rajta. Egy Windows, hogy tudjak demókat nézni és videókat szerkeszteni és egy Linux, gyakorlatilag minden másra.

A Windows két vinyón terpeszkedik, alaplapi RAID 0-ban, mert a sebesség a mindenem. Az adatbiztonság másodlagos. A Linux is RAID 0-n van, de szoftveresen. Ezzel el is értem, hogy egyik oprendszer sem látja a másikat. Ha valamit mégis mozgatni kell, akkor valamit buherálni kell.

A Linux egy Slackware, amihez nem érkeznek automatikus frissítések. A böngésző, a könyvtárak az évek során szép lassan elavultak, egyre többször találkozom olyan weboldallal, amit nem tudok rendesen megjeleniteni. Ezért telepítettem egy új böngészőt, ami képes frissíteni magát. A beállításokkal valami gubanc akadt, az előzmények az egyik böngészőben megjelennek, másikban nem. Én pedig rendszeresen azt indítom el, amelyikben nincsenek.

Telepítettem rá Hadoopot, új CUDA-t, Torcs-t, Tensorflow-t. Mindegyiket forrásból, függőségekkel, egyedi beállításokkal. Minden hekkelve, átmeneti megoldásokkal, amelyek végül megkövültek és lustaság hiányába véglegessé változtak.

Aztán még nem is írtam olyan problémákról, amikor néha a gép ATA hibára panaszkodva nem hajlandó elindulni. Mindez belepréselve egy pici házba, ahol ha túlságosan megnyomom az oldalát, akkor az alaplapról lecsúszik az előlapi USB csatlakozó. De már olyan is volt, hogy a processzor hütőventillátora kezdte kóstolgatni az egyik kábelt, amelyik túl közel merészkedett hozzá. Linux alatt nem megy a két monitor és még sorolhatnám.

Úgy döntöttem, elég volt. Pöccre működő rendszert akarok. Ehhez viszont rendes Linux kell. Olyan, amelyiket támogatják a cégek, mégis tartogat egy kis újdonságot. Mivel Kubuntu van a munkahelyemen, az egyik otthoni laptopon, a CentOS mellett döntöttem.

A telepites csak úgy ment, ha nem volt az optikai meghajtó bekötve, különben dobálta az ATA hibákat. Ezt is meg kell oldani! Az alaplap kézikönyvét olvasgatva észrevettem egy furcsaságot. Azt írta, ha régi Windowst telepítek CD-ről, akkor csak a SATA5 csatlakozót használjam. Ez a csatlakozó teljesen külön van a többi SATA csatlakozótól. Rádugtam az optikai meghajtót és a hiba megszűnt. Sőt, a rejtélyes Windows fagyások is megszűntek.

A Linux új diszkre került, ezért a régi RAID-et megszűntettem. A kábelek száma is lecsökkent. Felszabadult egy csomó hely a házban.

A telepítés után egy gond volt csak: Először a GPU meghajtót raktam fel, és csak utána a CUDA-t. Ez utóbbit csomagkezelőből, ha már úgyis van. A CUDA pedig volt szíves egy régebbi GPU meghajtót telepíteni. Egy ideig nem is volt gond, csak aztán jött egy kernel frissítés. A KMS pedig kereste az új GPU meghajtót, hogy lefordítsa a szükséges kernel modult. De az már messze járt. A Linux pedig nem indult.

Miközben a GRUB paramétereit maszíroztam, hogy legalább konzolosan el tudjam indítani a gépet, azon kaptam magam, hogy megint buherálok. Ennek már úgy látszik soha nem lesz vége.

Végül visszatelepítettem az új GPU meghajtót. Ment a CUDA is, a két képernyő is, hurrá. Jöjjenek a gépi tanulás csomagok. Ekkor jött a hideg zuhany. A CUDA túl új volt nekik. Nekik a 10.0 kell, nem a 10.1. Először még eljátszottam a gondolattal, hogy néhány symlinkkel átverem a rendszert, de leállítottam magam. Nem fogok tovább buherálni!

Megpróbáltam csomagkezelőből eltávolítani, de az sem ment. A CUDA ugyanis egy meta-csomag volt, telepített egy csomó más csomagot. Mikor el akartam távolítani, csak a meta-csomagot tűntette el, a példa fájlokat, dokumentációt, fejlesztői könyvtárakat mind érintetlenül hagyta.

A régi CUDA-t viszont nem csomagkezelőből tettem fel, mert ott nincs ráhatásom, hogy mit telepítsen. Van egy futtatható telepítő, azt használtam. Mikor megkérdezte, tegye-e fel a GPU meghajtót, a középső ujjammal nyomtam le az N betűt.

A CentOS alapvetően tetszik. Nincs annyira ellátva csomagokkal, mint az Ubuntu. Ha valaki például egy video lejátszó programot akar, külön repot kell keresnie. De ami van, az teszi a dolgát. Fejlesztői szempontból jobb, mint az Ubuntu, ami alapértelmezetten nem tesz fel fordító programokat. Cserébe persze a multimédiás képességek jobbak.

Az alapértelmezett ablakkezelő rendszer a Gnome, amit én kedveltem annak idején, csak amikor a Slackware KDE-re váltott (az Ubuntu meg a Unityre), akkor hanyagoltam el. Most viszont a beállítások hiánya fáj. Talán ha telepíteném a ... Nem! Nem buherálunk!

Érződik, hogy a rendszer elsődleges célja, hogy dolgozzanak vele, ne játszanak. Talán ezért is támogatják szívesen a cégek, ezért van annyi szerver szolgáltatás a csomagkezelőben. Aki meg nem nőtt fel és játszani akar, Ubuntuzhat kedvére.

Pár furcsaság azért akad. Ha telefont kötök rá, csak egy fájlt tud lemásolni. Ha többet jelölök ki, akkor a libmtp kiabál. (Ebben hibás lehet a bekapcsolt USB debugg is, mert Windows alatt sem ment zökkenőmentesen a másolás.) Az SELinux szerintem túl paranoid. Úgy értem, megakadályozza például az indexképek megjelenítését. Ezzel még nem tudom, mit kezdek. Eddig nem láttam kárát, hogy hagyom működni, ahogy van.

3 komment

Címkék: rendszergazda

A bejegyzés trackback címe:

https://cybernetic.blog.hu/api/trackback/id/tr10014892666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kalle 2019.06.18. 01:54:53

használj nvidia-dockert, az pont erre van. Anaconda envekhez sem kell rendszer cuda.

Travis.CG 2019.06.25. 14:34:04

Jó ötlet, de nekem biztosan kell CUDA azokhoz a fejlesztésekhez, amit "egyszer majd befejezek" :-)

Kalle 2019.06.28. 23:45:54

@Travis.CG: Igazság szerint bioinformatikában nem is nagyon tudnék érvet mondani, hogy miért kéne bármit is dockeren kívül csinálni, mivel dolgozhatsz benne, lesz egy elszeparalt munkakornyezeted, amit gombnyomásra bármilyen gépre át tudsz másolni, és egyetlen paranccsal a teljes pipelinet lefuttatni. Nincs több szívás a toolokkal, webszerverekkel, stb. Nvidia dockerrel is pont az a plane, hogy a hoston csak egy friss cuda kompatibilis driver kell, minden más a konténeren belül lesz, szóval egyszerre az összes cuda verzióval dolgozhatsz tetszőleges támogatott disztro guesttel. Inditasz egy interaktív shellt, bemountolod a workspacedet, és onnantól fel sem tűnik, hogy nem a hoston dolgozol.
süti beállítások módosítása