Rövid válasz: nem igazán.
De miért? Először is, mit értünk zenélés alatt? Itt azt értem, hogy digitális hangszerekkel csak egy program segítségével az ötlettől a kész megvalósításig el tudunk-e jutni. Valahogy úgy, ahogy Windows alatt az FL Studioval, Abletion Live-al zenét készít az ember.
Linux alatt az egyetlen szóba jöhető program az LMMS. A program maga csodálatos. Tényleg hozza azt a minőséget és tudást, amit az ember elvár egy Linuxos programtól, miután megnézte a több éves múltra visszatekintő Windowsos alternatívákat. Ha el tudjuk fogadni a Gimpet Photoshop helyett, ha megbírkózunk a Blenderrel 3D Studio után, akkor az LMMS-el sem lesz gondunk.
A főbb részegységek itt is megvannak, az elérhető funkciók, ha nem is érik el a konkurensek színvonalát, de működnek, a felhasználói felületet pedig meg kell szokni. Ismerős a recept? Nem csoda, hiszen szóról-szóra ugyan ezt lehet elmondani a többi Linuxos tartalom készítő alkalmazásról is.
Akkor mégis mi a probléma? A probléma, a VST bővítményekkel vannak.
Az LMMS beépített zajforrásai hangszerei egyszerűen nem hangzanak jól. Bármit is csinál a felhasználó, úgy szólnak, mint egy bolhapiacon vásárolt gyerek szintetizátor. Még talán a GUS midi hangszerek, amelyek valamennyire elviselhetőek, de ez kevés szerintem.
A megoldás, hogy harmadik féltől származó hangszereket kell importálni a programba, és használni őket orrvérzésig. Ezek a VST pluginok. Gyakorlatilag azok a programok, amelyek nem kezelik a VST pluginokat, közröhej tárgyai. Ezért az LMMS is szépen beolvassa őket. Hurrá, akkor mi a probléma a bővítményekkel?
A probléma ott van, hogy programozói szempontból a VST plugin egy futtatható bináris fájl. Tehát minden oprendszer alá saját verzió kell, ami gyakorlati szempontból azt jelenti, hogy egy Windowsos bináris fájl GUI-val. Persze, van Mac és Linux alá is mutatóba valami, de többségében csak Windows alá van minden. Ezt vicces kedvű fejlesztők ki is használják és szükségtelen elemekkel tűzdelik tele azt. Bár egy profi még ezzel is tud kezdeni valamit:
De még ezzel sem teljesen lehetetlen a Linuxos LMMS használata, mert a Wine segítségével betölthetőek. A folyamat úgy néz ki, hogy az LMMS a VST előtt megpróbálja betölteni a Wine-t, aminek az inicializálása elég sok időt elvesz. A VST plugin időtullépés miatt dob egy hibát, a Wine összeszedi magát, elindul, és megjelenik a VST bővítmény felülete. Mazohisták ezt szokták használni, ha épp nincs a kezük ügyében szöges korbács.
Mindez eszi a memóriát, fogyasztja a processzort, és növeli az ősz hajszálak számát.
Arról nem is beszélve, hogy CentOS alatt csomagkezelőből nem is lehet felrakni. Az extra repoban megvan, de egy függősége nincs rendesen beállítva, ezért nem települ. Ubuntu alatt szépen felmászik a gépre, még a Wine-t is könnyedén lehet konfigurálni. Onnantól viszont nagyon elkeserítő, hogy csak pittyeg az egész.
Sajnos már nem emlékszem ki mondta, de egy demópartin elhangzott, hogy nem is az számmít, hogy milyen programot használunk, hanem milyen sample-ök vannak. Azt hiszem ez nagyon igaz.
