Egyik nap elkövettem azt a hibát, hogy céges emblémával ellátott pólóban mentem dolgozni. A tömegközlekedésen megkérdezte tőlem egy úr, hogy tényleg ott dolgozok-e, amiből rögtön egy bioinformatikával összefüggő beszélgetés alakult ki.
Az úr elmondta, hogy annak idején ő is biotechnológiával foglalkozott, de csak a chip technikákkal van közelebbi ismeretségben. Arra volt kíváncsi, hogy azóta milyen új trendek vannak. Meséltem neki az újgenerációs szekvenálásokról, a bioinformatikai kihívásokról, ő meg arról, hogy szeretné frissíteni tudását a biotechnológia területén.
- Járatok egy újságot is, azt olvasom, hogy szinten tartsam magam.
- Mi a címe?
- Valami Biotech. Nem ismered? - nem ismertem.
Elmesélte, hogy dolgozott rendszergazdaként, ezért ért a számítógépekhez, de szakmáját tekintve élelmiszermérnök. Jelenleg pedig biztosítási ügynök. Bár többször hangsúlyoztam, hogy én "száraz" biológiával foglalkozom, nagy élvezettel mesélte, hogy ők biztosítanak ultracentrifugákat is. Miután a biotechnológiáról áttértünk a biztosítások területére, egy nyugtalanító érzés kezdett elhatalmasodni rajtam. Mikor már az e-mail címem után érdeklődött, megemlítettem neki, hogy ha az a terve, hogy elhalmoz biztosítási ajánlatokkal, akkor felejtse el.
Azt is említette, hogy be kellett vinnie laptopját a Budapesti Műszaki Egyetemre, mert valami hekker feltörte a Linuxát. Ott viszont nem tudtak segíteni rajta. Mindent le kellett törölnie és újratelepíteni.
Kaptam egy névjegykártyát is tőle, ahol felsorolta az összes kompetenciáját: okleveles élelmiszertechnológus mérnök, számítástechnikai szakember, tanácsadó.
Miután megnyugtatott, hogy nem fog elhalmozni biztosítási ajánlatokkal, levelezni kezdtünk. A levelei aláírása további szakmákkal bővült: Élelmiszertechnológus, Sör és szeszipari mérnök, Számítástechnikai szakértő, Specialitás kereskedelem áru forgalmazás (ez nem tudom, mit jelent), Biztosítási és befektetési szakember, Specialitás informatikai beruházások megtérülése, Projekt vezetés IT terület. Azt hiszem, nem hagytam ki semmit.
A leveleit magyar nyelven írta, én mégsem értettem miről szólnak. Kedvenc levelem tőle a következő volt: "Van olyan azonosító ami fel ismeri az RNS sorozatokat. Elektronikus úton." Ez egy kérdés, azt akarta tudni, hogy a DNS chiphez hasonlóan RNS chip van-e...
Mielőtt pálcát törnénk felette, gondolkodjunk el azon, a környezetünkben hányan vannak, akik szegényes tudásukat valami módon álcázzák. Szerintem nem kell szégyellni azt, ha valamit nem tudunk. Azt kell szégyellni, ha a hiányosságunkat nem pótoljuk, esetleg arroganciával, mellébeszéléssel leplezzük.
Merjük azt mondani, hogy nem tudjuk! A nem tudás nem jelenti azt, hogy ostobák vagyunk, csupán azt, hogy nem áll rendelkezésre az információ. Ha viszont elhitetjük, hogy rendelkezünk a szükséges ismeretekkel, azzal másokat csapunk be.
