Időről-időre mindenki találkozik olyan kurzusokkal, ahol a résztvevőket gazdaggá, sikeressé, esetleg boldoggá változtatják. Egyesek talán elméláznak rajta, hogy ezek a tréningek valószínűleg csak a szervezőket teszik gazdaggá, sikeressé, és ezeken keresztül boldoggá.
De ezzel a kurzussal biztos nem ez a helyzet! Hiszen ki ne akarna bioinformatikus lenni potom két millióért? A hatvan kreditről nem is beszélve! Ha így lebontjuk, akkor százezer forintért megtanulhatunk Pythonban programozni. Ugyan csak a fenti összegért a böngészőt el sem hagyva mindjárt három tudomány területet is megismerhetünk (genomikát, proteomikát, transzkriptomikát).
Ott van a Java is! Ne hallgassunk a vészmadarakra, akik a TIOBE index alapján a nyelv halálát jósolják. A Java ott fog táncolni a C++ sírján, és ez a kurzus résztvevőinek érdeme is lesz. Három kreditért kihagyhatatlan ajánlat.
A statisztikai analízisnél még azt is megtanulják a résztvevők, hány állatra van szükségünk. (Nekem már egy is elég. Főleg, ha az egyik munkatársam az.) Ezek után biztos, hogy kikérik a véleményünket a kísérlet tervezésénél és nem csak odalökik az adatokat.
Igaz, hogy a résztvevők nem fognak semmit tudni a parancssor használatáról, illesztő programokról, vagy bármiről, aminek köze van a második generációs szekvenáláshoz, de én kérdem én: két millióért mégis mit várnak? Miért kell ilyen telhetetlennek lenni? Hiszen még heatmap analízis is van, akár mit jelentsen is ez.
De siessünk, december 20 a jelentkezés határideje. Közeleg a szeretet ünnepe, lepjük meg magunkat, vagy szeretteinket egy ilyen nagyszerű ajándékkal! Én kettőt is veszek, hátha a harmadikat ingyen kapom.
