Azt hiszem, senki nem nevezheti magát csináld-magad fotósnak, ha nem készít saját kezűleg egy körvakut. Eszméletlen mennyiségű különböző megoldás létezik. Kezdve a fényalagút módszertől egészen a LED lámpa gyilkolásig. Elhatároztam, hogy én külön utat fogok járni.
Először is be kellett szerezni a legdrágább alapanyagot, a LEDeket. Egy méter LED szalagot vettem, mert rövidebbet nem akartak eladni. Egy ezrest kellett kipengetni érte. Ha már úgyis villamossági boltban voltam, vettem vezetéket is. Mikor a projektet kezdtem, még nem volt annyi szétszerelt elektromos játék a szekrényembe, mint most, ezért kénytelen voltam a szép vékony vezeték helyett egy telefonkábelt venni, mert csak ez volt az üzletben. Akkor már egy kapcsolót is hozzácsaptam a csomaghoz.
A körvaku váza egy szétbontott merevlemezből a műanyag félkör alakú alkatrészek voltak, amelyek elválasztották az adat tároló korongokat. Egyik végükön fülek voltak, a másik végükön egy lyuk. A lyukakat összecsavaroztam, a két fület egy rugóval fogtam össze, amit a bigyóim között találtam.
A vázra ráragasztottam a LED szalagból levágott darabokat, majd a végeket a vezetékekkel összeforrasztottam. A tápegységből átalakított labortáppal ki is próbáltam.
Természetesen az első verzión a polaritásokat elrontottam, ezért nem világít minden egység. Némi utómunka után már mind a 12 világított. Még szerencse, hogy ezeket a LED szalagokat bolondbiztosra tervezték, mert még ez sem okozott kárt benne.
Utána jött a neheze, ugyanis szükségem volt áramforrásra. Már a szalag megvásárlásánál próbáltam alkudozni az eladóval, hogy olyat adjon, amelyiknek nem kell 12V, de nagyon furcsán nézett rám (ez van, ha az ember zéró tudással nekilát vásárolgatni). Végül úgy döntöttem, hogy majd később aggódok az áramellátás miatt, és megvettem a szalagot.
Egy másik boltban, szintén előzetes utánaolvasás nélkül, kértem 12V-os elemet. Nem tudtam, hogy van-e ilyen, de kiderült, hogy bizonyos riasztók 12V-os elemmel mennek. Az elem viszont olyan kicsi méretű volt, hogy attól féltem, nem lesz elég nafta benne, hogy 2 percnél tovább világítson. Végül próba-szerencse alapon hármat vettem, és párhuzamosan kötöttem őket.
Működött! Egy használt monitorból (vagy rizspapírból) még a diffúzort is lehetne rakni rá, hogy egy kis szórt fényt kapjak, de így is elégedett voltam a munkával. Lássunk egy tesztet.
Vaku nélkül:
Vakuval:
A kép természetes napfény mellett készült, itt a vaku szerepe elhanyagolható volt. A záridő 1/160-ról 1/200-ra csökkenhetett 13-as rekesznél, ami nem egy nagy különbség. Rosszabb fényviszonyok mellett biztos nagyobb hasznát veszem majd.
