Az első lépés a barkács mentes számítógépem felé a Slackware lecserélése volt CentOS-re. A történet viszont még nem ért véget, mert volt egy másik igen komoly gányolás is a konfigurációmban, de ez a Windows-t érintette. Ott ugyanis jó ötletnek tűnt annak idején, hogy egy alaplapi RAID0-ra telepítsem a rendszert. Ki akartam próbálni, mennyire jó.
Azóta eltelt két év, és már tudom, hogy nem jó. Ráadásul kezdett betelni, így elkeztem tervezgetni, hogyan ültetem át a rendszert egy nagyobb vinyóra, RAID nélkül.
Az alaplapi RAID sok hátránya közül az egyik, hogy nem látom Linux alól, így a jó öreg dd parancs nem sokat tud segíteni. Szükség volt egy professzionális megoldásra, ami Windows alatt működik.
Szerencsére elég sok program van, ami kb. 8 és 14 ezer forint között megoldja a problémát. Igaz, mindegyik programnak van ingyenes verziója is, de az UEFI-s rendszer átültetése csak a fizetős verzióban van, ráadásul úgy gondoltam, hogy ekkora összeggel megtámogathatom a céget, amelyik segít nekem. Végül két jelöltre szűkítettem a kört. Az egyik az AOMEI Partition Assistant, a másik az Easeus Todo Backup volt. Utóbbi viszont éves díjat kért, ami nem tetszett, mert valószínűleg az elkövetkező 5 évben nem lesz szükségem a programra. Maradt az AOMEI.
A gépet szétszedtem, lehúztam a CentOS vinyót, rácsatlakoztattam az üres vinyót, amire a Windowst migrálom, újra indítottam. A program elég intelligens volt, még azt is megengedte, hogy a cél partíció nagyobb legyen. Ezután bebootolt egy PreOS állapotba és kb. 6 óra alatt átmásolt 725 GB-ot.
Kiszedtem a RAID0 vinyókat, visszadugtam a CentOS-t és újra indítottam.
Indítás után valami menü feljött, hogy nem találja a Windows-t, aztán egy másik menü is megjelent, hogy megtalálta, el akarom-e indítani? El akartam. A rendszer betöltődött, de máshogy, mint eddig. Eddig ugyanis megjelent egy Windows logo, alatta pedig pontok kergették egymást, jelezve, hogy a rendszer nem fagyott le, dolgozik. Most is megvoltak az egymást kergető pontok, de a alaplap logója látszott, nem a Windows-é.
Ettől függetlenül a rendszer elindult, minden Windows-os program működött. Sőt, egy kis gyorsulást is tapasztaltam, mert nem volt alaplapi RAID, ami visszafogta volna az I/O-t. Ismételt újra indításnál már a menük sem jelentek meg, egyből tudta a rendszer, hogy mit kell csinálnia. Elégedett voltam.
Nézzük a CentOS-t! Ez viszont eltűnt. Képtelen voltam elindítani, még az alaplap boot menüjéből sem. A megfelelő lemezt kiválasztva azt az üzenetet kaptam, hogy nincs operációs rendszer. Nem értettem, miért? A migrálás során nem is volt bekötve a diszk, nem tudta semmi felül írni a partíciókat. (Mint az többször is előfordult velem annak idején, amikor a Windows felülírta az MBR-t) Először az alaplap beállításaival próbálkoztam. Arra tippeltem, hogy a Secure Boot húzta keresztül a számításaimat, mert korábban nem látott beállítások jelentek meg, amelyek különböző titkosítási kulcsokről szóltak. Kitöröltem őket, de nem volt semmi hatása. A lemez az alaplap szerint nem tartalmazott operációs rendszert.
Visszasírtam a régi, UEFI előtti időket, amikor nagyobb ráhatásom volt a rendszerre, és komolyan elgondolkodtam rajta, hogy átállok msdos partíciókra. Aztán eszembe jutott, amit a Roland tanácsolt tanítványainak: "Aki megfutamodik a kihívás elől, annak az később szokásává válik." Ezért inkább úgy döntöttem, rendbehozom a dolgokat az UEFI játékszabályai szerint.
Rendben, de hogy működik az UEFI? Azt tudtam, hogy valami FAT fájlrendszert tartalmazó partícióra bináris programokat pakolnak, de ennél többet nem tudtam. Ezért elkezdtem olvasni. Erre találtam, ami alapján kezdtem megérteni, mi is a probléma.
Míg a régi időkben a BIOS megkereste a MBR-t és átadta neki a parancsnokságot, addig az alaplapnak meg kell mondani, mit is keressen. Én lehúztam a CentOS-t tartalmazó lemezt, ezért az AOMEI a migrálás után megadta az alaplapnak, hogy hol a Windows, de mivel nem találta más operációs rendszert, mást nem írt be. Mikor az alaplap boot menüjében megadtam a CentOS vinyót, az alaplap nem tudta, melyik partíción, milyen programnak adja át a vezérlést, ezért azt mondta, nincs operációs rendszer.
Rendben, hogy lehet ezt helyre hozni? Régen egy CD segítségével elindítottam egy shell-t, majd chroot-al átléptem az elérhetetlen rendszerre, és futtattam a megfelelő javító programokat. Most is ezt kellett tenni, de CD helyett USB-ről bootoltam be a CentOS telepítő lemezét. Egy javító menüpont is volt, ami megkereste nekem a telepített rendszert, és felcsatolta az /mnt/sysimage alá. A chroot /mnt/sysimage segítségével aktiváltam azt. De most nem a GRUB-ot vagy Lilo-t telepítettem újra, hanem az efibootmgr-el elmondtam az alaplapnak, hol találja a rendszer indításához szükséges fájlokat:
efibootmgr --create --disk /dev/sdb --label CentOS --loader \EFI\centos\grubx64.efi
Egy dologban nem voltam biztos, hogy jó lemezt adok-e meg, mert az USB diszk lett az sda eszközöm, ami normál esetben, ha nem USB-től bootolok, a CentOS vinyója. Szerencsére az UEFI menüben a diszk azonosítója szerepel, tehát az sem baj, ha közben áthelyezem másik csatlakozóba a lemezt.
A varázslat működött, visszakaptam Linuxomat is.
