Mivel a Minixel nem sok mindenre voltam képes a 20 éves laptoppal, arra gondoltam, kipróbálhatnék egy olyan rendszert is, ami több sikerrel kecsegtet. Ezért az elfekvő CD-im közül kiválasztottam egy Slackware 10-t. A későbbi verziókat már DVD-re írtam, a laptop pedig csak CD-t olvas, ezért a lehetőség adott volt.
A telepítés olyan volt, ahogy egy ilyen rendszertől megszokhattuk, illetve ahogy már megszoktam az évek során. Bebootol, és odadob minket egy parancssorba, ahol kézzel elvégezhetjük a partícionálást és aktiválhatjuk a swap területet. Utána a telepítő segítségével már beállíthatjuk a billentyűzet kiosztást, hálózatot és a felmásolni kívánt csomagokat.
A teljes rendszer 2.8G tárhelyet emésztett fel, ebben csak a KDE nemzetközi csomagok nem voltak benne. Grafikus felülettel 40MB memóriát evett, ami mérsékelt. A CPU használat 20% körül volt. Elég jól működött.
Végre meghallgathattam a laptop hangkártyáját működés közben. A doksi szerint Sound Blaster kompatibilis a hangkeltő eszköz, de FreeDOS alatt valami miatt mégis némák voltak a hangszórók (azóta találtam egy potenciális megoldást, majd kipróbálom). Már attól féltem, elromlott valami. A korai időkben a hangkártyát a felhasználónak kellett beállítani az Alsa programjait használva. Emlékszem, régen ezzel sok problémám volt, de most nagyon simán ment, magam is meglepődtem, hogy milyen hamar felcsendült a zene. Szóval zenehallgatásra lehet használni, bár a merevlemezen már csak 900MB hely van, ami nem sok demóparti zenei anyagát tárolhatja.
A fejlesztéshez van C, C++, Fortran, Perl, Python (de még csak a 2.2 verzió). Programozási házi feladatokat azért lehet csinálni rajta, az algoritmusok fejlesztését is gyakorolhatja rajta, aki akarja. Sőt, annak idején még a Java-t is szabadon terjeszthette mindenki, ezért találunk még a Sun idejéből való Java 1.4-t is.
Megnézhetjük a PDF állományokat, ami cikkek olvasásához hasznos. Kényelmesebb lehet, mint sok telefon képernyője.
Van egy teljes Tetex rendszer, úgyhogy tudunk írni könyvet, cikket, disszertációt LaTeX-ben. A magyar ékezetek használata kicsit nehézkes lehet, mert nincs teljes unicode támogatás, de a feladat nem lehetetlen.
Kipróbáltam, tudok-e szkennelni vagy nyomtatni az egyetlen 1.0-s USB csatolón keresztül, de nem sikerült. A Postscript nyomtatókat azért több erőfeszítéssel be lehetne állítani, de nem voltam elég kitartó.
Megpróbáltam netet is csiholni egy mobiltelefon segítségével, de az USB-s eszközt nem tudtam megetetni az ifconfiggal. Feltételezem egy kernel modul hiányzik. Mondjuk ha működne is a net, nem sok hasznos funkciót tudnánk elérni. Böngészőnek Netscape van, az SSH kliens teljesen elavult, bátrabbak IRC-hetnének, vagy FTP-ről tudnának letölteni.
LibreOffice teljesen hiányzik. Nem csak azért, mert ebben az időben még OpenOffice (StarOffice) volt a neve, hanem azért is, mert a Slackware-ek Abiword és Gnumeric fanok voltak.
Mivel a Linux játékok szempontjából ez idő tájt elég gyatra volt, ezért csak sakkozni próbáltam vele, de a grafikus felületű sakkprogram képtelen volt csatlakozni a gnuchess-hez. Szerintem a probléma nem teljesen orvosolhatatlan, ezért elméletileg sakkpartnernek is lehetne használni a gépet.
Gimp is van, de a mai digitális gépek felbontását figyelembe véve maximum egy animált GIF compóra elég a gép teljesítménye (Revision-ön szokott lenni).
A rengeteg hátrány ellenére ez volt az első rendszer, amivel potenciálisan alkotni is lehetne valamit. (Bár a FreeDOS-al készítettem az első 256 byte intrómat, ami valódi, kézzelfogható eredmény.)
