Egyik nap, mikor bekapcsoltam a gépet, nem indult el. Jó szokásomhoz híven elkezdtem szétszedni, cserélgetni az alkatrészeket, nyomkodni az illesztéseket, kaparni a csatlakozó végeket, de semmi eredménye. Nem indult el. Egyedül a CPU led világított makacsul, ezért kipróbáltam egy tartalék procival is, de azzal sem indult el, továbbra is a CPU-ra mutogatva, hogy az a hibás.
Két egységet nem tudtam cserélni: az alaplapot és a tápegységet. Illetve megpróbáltam egy 400W-ossal bepöccinteni a rendszert, de azzal meg sem nyekkent. A tápegység viszonylag új, de az alaplap már 10 éves, szóval nagy valószínűséggel az döglött meg.
Azért sokat megért. Felforraltam benne egy processzort, kinyírtam benne egy tápegységet. Működése során háromszor cseréltem benne videókártyát. Megjárta Angliát, kisegítette a magyar kutatást, mikor az intézetben nem volt olyan gép, ami elég erős lett volna. De vírus genomok elemzésével is segített, hogy szülessen cikkem is.
Volt rá telepítve Windows 7, 8.2 és 10, CentOS, Slackware 14.2 és 15, Ubuntu, Kubuntu. Igaz, Windows 11 már nem ment rá fel, jelezve, hogy azért ez sem fogékony az idő múlása ellen.
Ennek a blognak is nagy részét ezen a gépen írtam. Született rajta 13 demó. A videóimat mind ezen szerkesztettem.
Az a furcsa, hogy korábban öt év használat után már látható volt, hogy nem tudom tartani a lépést a számítástechnikával, de ennél a gépnél ezt nem éreztem. Még a legújabb demók is mentek rajta, bár a Mechasm csak néha futott, főleg, ha rögtön bekapcsolás után ez volt az első demó, amit elindítottam. Az egyetlen, ami Windows alatt zavart, hogy az I/O műveletek nagyon visszavették a teljesítményét. Ez főleg a frissítések letöltésénél okozott gondot, mert addig folyamatosan tekert a vinyó.
Leforrasztottam róla az USB 2 csatlakozókat, néhány kondenzátort, kisebb kapcsolókat, hogy mentsem róla, ami még menthető. Talán pár hűtőborda is hasznos lesz a jövőben.
Ég veled harcostárs.
