HTML

Az élet kódjai

Csináld maga. Senki nem csinálja meg helyetted.

Friss topikok

  • sdani: Sajnos nekem is hasonló érzéseim vannak az R kiszorulásával kapcsolatban. Remélem jobban fogja tar... (2024.04.29. 10:48) R meetup
  • sdani: Nagyon jók ezek a bejegyzések! Feszültséggel teli, fordulatos, mint egy jobb krimi. :D Abba ne hag... (2024.04.29. 10:35) Wgel CTF
  • sdani: @Travis.CG: Egy kis szerencse sosem árt. :D (2024.03.01. 13:19) A bioinformatika helyzete 2024-ben
  • Travis.CG: Szóval az akadémiai szféra mazochistává tett, amit a Pinephone-al élek ki? Hmm, érdekes összefüggé... (2023.10.05. 18:23) Új barátom az Informatikai titkárságról
  • Travis.CG: Túl nagy a hype körülötte, ezért túlzó elvárások vannak vele szembe. Ha a korábbi chatbotokhoz kép... (2023.02.28. 06:28) chatGPT, a bioinformatikus

Gyereknyomkövető

2024.01.17. 10:21 Travis.CG

Sógoromék gyerek nyomkövetőt ajándékoztak nekünk. Persze nem így hívják, hanem gyerek okosórának. Gyártója nincs. Legalábbis nincs feltűntetett cégnév, márka, semmi. A leírás csak kínai szövegből áll. Van egy QR kód is, amivel nem a gyártó weboldalára, hanem a forgalmazóhoz jutunk. Itt van magyar nyelvű leírás is a számtalan kelet-európai nyelv mellett, de angol nincs, amit én nagyon furcsállok. Általában az angol nyelvű leírás kevesebb hibát tartalmaz, de mivel más kelet európai nyelven nem tudok, kénytelen voltam azt letölteni. Hamar túltettem magam a "Beillesztés elemei a csomagban" szerű leírásokon és megértettem, mit is akarnak leírni. A forgamlazó cég egyéb termékei szintén nagyon fantáziadúsak: Okosóra férfiaknak, nőknek, gyerekeknek. Egyik sem tartalmaz márkanevet. Néhány YouTube videó után tudtam meg, hogy Zippy Z5 a neve, bár a Q12 néven is láttam (sőt Uaetech néven az Amazonon is felbukkan, de egyik gyártónak sem találtam meg a weboldalát).

Az óra gyagyi, ezt nyugodtan kijelenthetem. Annyira gagyi, hogy már harmad áron sózzák az emberre. Sógoromék kettőt rendeltek, abból egy nem működött. Az órának nincs típusszáma, a különböző verziók egyszerűen más színűek. A lilába például fordítva kell belerakni a SIM kártyát.

Magában az órában nem lehet beállítani semmit. Még az időt sem. Elvileg egy NTP szerverről leszedi a beállításokat, de mivel nem tudja a téli/nyári időszámítást, egy órával kevesebbet mutat. Van rajta érintőképernyő, 256 színű kamera, és egy lámpa. Lehet vele képet készíteni, de az óra csak egyet tárol. Van egy übergagyi játék rajta, ami feltesz 10 kérdést 1-10-ig terjedő összeadás és kivonásból eredménnyel. A játékos rámondhatja, hogy jó a megoldás vagy nem, max három másodperc gondolkodási idő után. A gyerek az órát nem tudja kikapcsolni, az szintén csak az appból lehetséges. (Egészen pontosan, ha az app aktív, akkor nem lehet kikapcsolni.)

A hátlapot négy csavar tartja csak, ezért leemeltem és megnéztem, mi van alatta. Arra tippelnék, hogy az óra Esp32 alapú, de erre utaló jeleket nem láttam. Viszont a nagy műanyag borítás alatt van egy microUSB csatlakozó. Ez az eggyel korábbi modellből maradhatott vissza, ahol a SIM foglalatnak nincs nyílása, és USB-ről tölthető. A lila modell mágneses töltővel rendelkezik. Tovább nem mertem bontani, nehogy a végén ne tudjam összerakni.

A hívás és fogadás gond nélkül megy, de úgy vettem észre SMS-t küldeni és fogadni nem képes. Át kellett tennem egy telefonba a SIM kártyát, hogy megnézhessem a szöveges üzeneteket. Az óra csak 2G hálózatokhoz kapcsolódik.

Természetesen mobilappról vezérelhető, ott lehet minden beállítani. A mobilappnak nincs gyártója. Egy kínai www.myaqsh.com-ról lehet leszedni a cuccot. A weboldal zéró, pár link van rajta a népszerű alkalmazás boltokra. Az appot leszedtem az apkpure.com-ról és az apkcombo.com-ról is, hogy kicsit jobban megnézhessem. Azért két oldalról, mert nem bízom teljesen bennük, ha plusz dolgokat pakolnak bele, akkor talán ezzel a módszerrel kiszűrhetem. A félelmem alaptalan volt, a két apk tartalma megegyezett. (Vagy mindkettő ugyan azzal a vírussal fertőzött, hahaha)

Felületes Duckduckgo kereséssel azt találtam, hogy ez egy általános célú nyomkövető alkalmazás, nem csak gyerek óra, hanem állat, idős ember, stb. követésére is alkalmas. Annak ellenére, hogy pénzt perkáltak az óráért, az app további pénzt követel. Ha nem, akkor jön a kínzás reklámok által. Ezért feltételezem, hogy két cégről lehet szó. Az egyik hardvert gyárt, a másik szoftvert.

Az alkalmazás Kotlin-ban íródott, verziókövetőnek git-et használtak. Elég hanyagul tüntették el a forráskód nyomait, a fájlokat eltávolították, de pár könyvtárstruktúrát meghagytak. Az alkalmazás majdnem 200M méretű, ennek nagy része natív dinamikus könyvtár (32 és 64 bites ARM procira). A legérdekesebb a libumeng-spy.so volt :-) A tartalom másik nagy részét a grafikus elemek adják, ami nem meglepő. A DEX fájlok visszafejtése a felhasználói feltételek megsértése, meg nem sok ilyet csináltam, ezért kihagytam. De azért URL-ek után lehet kutatni a bináris fájlkoban is, azt nem tiltja semmi. (Egyébként vicces volt a felhasználói feltételek is. Azt részletesen taglalták, hogy én mit tehetek és mit nem, de arról egy büdös szó sem volt, hogy ők mit tehetnek és mit nem az én adataimmal.)

Az asset könyvtárban egyébként elég sok bináris program van, semmitmondó nevekkel. Az egyik a cid, ami egy Intel procin futó 32 bites program, a CPU típusát határozza meg. Volt még két érdekes program t86 és t86_64 néven. Ez utóbbiak szerepére nem tudtam rájönni.

Rengeteg kínai szolgáltatás van benne, legtöbbje nem világos, hogy mit is csinál, mert a weboldalak csak kínai szöveget tartalmaznak. A sokukat a Google nem is tudta lefordítani a töménytelen JavaScript miatt. Amit sikerült beazonosítani, az egy SDK gyűjtő szolgáltatás, a ShareSDK. Ennek egy konfigurációs XML-je is megtalálható az APK-ban. Szinte az összes közösségi oldalhoz tartozik benne egy megjegyzés API kulcsokkal. (Bár az API kulcsok túl rövidek, inkább hash-nek tűnnek, a valódi kulcsokat a ShareSDK-ről töltheti le.)

Miután a statikus elemzéssel eddig eljutottam, telepítettem az alkalmazást egy régi tabletre, amit mostanában ritkán használok és kevés alkalmazás fut rajta. A laptopon osztottam meg a netet, arra csatlakoztam, és Wireshark-al megnéztem merre kommunikál az app.

Miután kiszűrtem a Google kommunikációkat, azt láttam, hogy az europe.myaqsh.com-ról megszerzi az épp futó Amazon instance IP címét, majd etitkosíott csatornán az Amazon felhőrendszerébe küldi az adatokat, és onnan kapja vissza. Azt hiszem a jelenlegi tudásommal ennél többet nem tudok kihámozni.

Arra voltam még kíváncsi, hogyan jut el az információ az órára. Ezért kivettem a SIM kártyát a készülékből és egy normál telefonba tettem. Az androidos alkalmazás ekkor azt írta, hogy a készülék nem elérhető, amiből arra következtetek, hogy az óra először bejelentkezik. Ez jó olyan szempontból, hogy a SIM kártyával nem lehet visszaélni.

Azért jó volt játszani a rendszerrel, de nyilván a nyomozást lehetne még folytatni. Az adatforgalmat is lehetne még elemezni, mert nem tártam fel mindent. Bár nem tudom, mennyit lenne érdemes foglalkozni vele, mert van egy olyan érzésem, hogy nem lesz hosszú életű a ketyere.

Szólj hozzá!

Címkék: biztonság

Meglepetés frissítés

2024.01.14. 17:36 Travis.CG

A frissítések elméletileg egyre jobbá teszik eszközeinket. Ez igaz is a nagy cégek által készített termékekre, ahol tesztelnek, figyelik a felhasználók visszajelzéseit, hiszen az elégedetlen felhasználó nem hoz pénzt. De mi a helyzet azokkal a termékekkel, amelyek fanatikus rétegközönségnek készülnek? Ahol egyetlen ember harcol a bugok ellen? Ahol a béta kiadások az urak? Ez egy teljesen más világ.

Itt soha nem lehet tudni, mit hoz egy frissítés. Néha új funkciót, de előfordulhat, hogy egy bejáratott módszer törik el. Az embert érhetik nagy meglepetések, akár csak egy Kinder tojás kibontásakor.

Egyik nap ültem, és vártam, hogy a gyerek végezzen a délutáni elfoglaltságával, és nem tudtam magammal mit kezdeni. Elővettem a Pinephone-t és elkezdtem a kamerával bohóckodni. Nem csináltam semmi különöset, csak konfig fájlokat másolgattam, szerkesztettem random fórumbejegyzések alapján és reménykedtem, hogy működni fog. Az egyik bejegyzés azt írta, hogy a Megapixels nem működik, de a Pinhole igen.

A Megapixels-t egy ember fejleszti, aki a blogjában azt állította, hogy működik a program, de csak a saját gépén. Később panaszkodni kezdett, hogy mennyire hálátlan feladat egyedül fejleszteni egy programot, miközben a felhasználók csak fanyalognak, ha nem megy valami. Úgy döntöttem, a Pinehole tényleg jobb megoldás lesz, mert annak fejelsztése nem egy ember kezében van.

Először nem akart elindulni, ezért nézni kezdtem a konzol bejegyzéseket, mi nem tetszik neki. Már pontosan nem emlékszem melyik konfigurációs fájlt hiányolta, de másoltam neki egyet. Utána bizonyos sorok nem tetszettek neki, azokkal kezdtem el bíbelődni.

Egyszer csak bejött a kamera képe. Nagyon megörültem. Hirtelen felindulásból le is szedtem a Megapixels-t, majd a gyerek is végzett, úgyhogy zsebre vágtam a készüléket és hazamentünk. Otthon feltettem az aktuális frissítést, majd megint meg akartam csodálni a telefon készítette képet. Az alkalmazás már nem működött. Visszatettem a Megapixels-t, de az sem segített. A kamera többet nem indult el. Csalódott voltam, de legalább biztos lehettem benne, hogy a hardver működőképes.

A szoftver frissítő alkalmazás is eltűnt egyik nap. Ezt nem is értettem, hogyan történt. Mivel parancssorból még tudtam újabb programokat letölteni, nem foglalkoztam vele túlzottan.

Egy másik frissítés után az USB eszközök nem működtem tovább. Ott is rengeteget kísérleteztem, de a funkció nem ment. Elég csalódott voltam. Minden további frissítés alkalmával reménykedtem, hátha visszajön, ami elveszett, de nem volt szerencsém.

Végül egy fórumon egy másik ember is az USB eszközök miatt sírt, és azt tapasztalta, hogy Manjaro alatt minden működik. Egy dual bootos telefonról van szó, szóval könnyedén kipróbálhatok egy másik Linuxot, anélkül, hogy tönkre vágnám a rendszert. (Már amennyire tönkre lehet vágni egy béta rendszert.)

Így is tettem. Feltettem a 36-os Majaro-t. Elsőre nem akart bootolni, csak villogott, de a második indításra elindult. Ott nekem is működött az USB-s wifi, sőt még a kamera is! (Bár a zöld derengés megmaradt, de már ez is több, mint a semmi.)

pinephone.jpg

Egész pofás kis rendszer lett. Nem kell aggódni, a GPS még nem száz százalék, és a kamera képe sem tökéletes, de a többi funkció egészen használható. Még a hálózathoz való csatlakozás is könnyen ment. Létező cloud azonosító hozzáadása nem ment, mert nem működött a szöveg bevitele.

Szólj hozzá!

Címkék: pinephone

Infókufárok

2024.01.08. 15:23 Travis.CG

Megvolt az év első megbeszélése is. Ahogy az a bioinformatikai munkagépeken lenni szokott, a tárhely betelt, és bővíteni akartunk. Ennél az egyetemnél két storage van a felügyeletem alatt. Az egyikben 36 darab 1Tb-os diszkek vannak. Gondoltam, mi lenne, ha nem vennénk új kontrollert, amibe diszkeket pakolunk, hanem eleve csak a diszkeket cserélnénk ki a meglévő kontrollerben. Én naív.

A csoportnak tetszett az ötlet, mert olcsóbban jönnénk ki. Az informatikai osztályról meg is kérték az árajánlatot, amire jött egy méreg drága terv. Volt benne kb. százezerért beüzemelési díj, egy kiegészítő kontroller 1 milláért, meg 8 diszk. Néztem, mi a fene ez? A cég kért egy megbeszélést is.

Ahogy az informatikai embereknél lenni szokott, a Zoom konferencia nem indult zökkenőmentesen. Először én nem tudtam belépni, mert nem tudtam a belépési kódot. (Pedig a konferencia kezdeményezője állította, hogy olyat nem állított be) Azután a másik fél nem tudott belépni, mert újratelepítette a gépét, vagy mit csinált.

De azért sikerült megoldani a problémákat. Kérdezték, mit gondolunk az árajánlatról. Mondtam, nekünk csak diszkek kellenek, mert a dobozra (kontroller) nincs szükségünk. Erre a céges emberkék lefagytak. Ők még ilyenről nem is hallottak! Rögtön beindult a salse-ösztönük. Elkezdték bizonygatni, hogy milyen nehéz lesz a migrálás. Aggódtak a lecserélt diszkek miatt, amik csak a polcon fognak porosodni kihasználatlanul. Elkezdtek fenyegetni: A garancia csak addig fog élni a diszkekre, amíg a kontroller garanciája él. Végül bevetették az érvelés nagyágyút: Ilyet nem szoktunk csinálni.

Ez utóbbi megjegyzéstől a hátamon feláll a szőr. Úgy hangzik, mintha nem ismernénk az okokat, csupán ész nélkül megismétlünk egy cselekvéssort, mert korrábban is megismételték. Sőt, determináljuk az összes jövőbeli cselekedetünket, mert ha mi így oldunk meg valamit, akkor a jövő embere is csak e szerint végezheti a dolgát. Nem kell gondolkodni, nem kell optimalizálni, csak elfogadni, hogy ezt így kell csinálni.

Mondtam nekik, hogy elhiszem, hogy az a dolguk, hogy minél több szükségtelen eszközt sózzanak ránk sok pénzért, de nekem meg az a dolgom, hogy minél több tárhely legyen. És ha 1 millát kiperkálunk egy plusz dobozra, akkor kevesebb pénz jut diszkekre.

Bizonygatták, hogy ők az ügyfél igényeit nézik, és az én igényem az, hogy legyen még egy doboz a szerver teremben. Mert ha a 8Tb-os diszkeket kicserélem 12Tb-osra, akkor nem nyerek annyi tárhelyet.

Mondtam, hogy a diszkek 1Tb-osak, van belőle 36 darab. Ők állították, hogy én nem felügyelek ilyen tárhelyet, mert nekik fel van írva minden, és ott nincs ilyen, de most újra megnézik, csak az én kedvemért. Gondoltam magamban, én a megbeszélés előtt már ellenőriztem, és tisztában vagyok milyen gépeket felügyelek, de gondoltam, jobb, ha ők sülnek fel.

A megbeszélésből fél óra ment el arra, hogy keresgéltek, nézelődtek, sápitoztak, hogy új laptopjuk van, félig szabadságon vannak, nem találják a keresett információt. Kezdett elegem lenni belőlük. Miért kell nekem bármit is bizonyítanom? Beléptem a management felületre, megosztottam a képernyőt és szépen megmutattam nekik, miről is beszélek. Ott voltak az 1Tb-os diszkek, minden, amiről beszéltem. Utána ők is megtalálták a saját dokumentumaik között a kérdéses eszközt. És megígérték, hogy új árajánlatot adnak, ahol ezt figyelembe veszik. Meg azt is érszrevették, hogy mindjárt lejár ennek a kontrollernek a garanciája, majd adnak garancia kiterjesztést is. Szigorúan DKÜ-s áron, mert hát DKÜ-n keresztük kérték az árajánlatot. Ők nem tehetnek erről.

Kicsit úgy érzem magam, mint a motoros banda Az igazság ára című filmben. Lehet, hogy lealkudtam a doboz árát, de megfizetem azt a garancia kiterjesztéssel.

Alaptalan volt a félelmem. Az új árajánlatban rögtön találtak egy másik gyenge láncszemet is. A dobozban ugyanis csak 2.5-es diszkek férnek, márpedig ebben a méretkategóriában nincs nagyobb tároló kapacitás. Azért megjegyezték, hogy SSD-vel is kérhetem a szerver bővítést, a meghajtók darabja 1 milla. Tudják, hogy nincs annyi pénze a csoportnak. Sakk-matt: nem ússzuk meg az új dobozt.

Szólj hozzá!

Címkék: rendszergazda

TikTok vs diafilm

2023.12.28. 23:43 Travis.CG

Mivel egy nagyra nött gyerek vagyok, ezért könnyen megértetem magam a gyerekekkel. Ennek az a következménye, hogy a családi összejövetelek alkalmával egyfajta játszópajtás leszek, legalább három gyerek csimpaszkodik rám.

Ezen gyerkőcök életét nagyon átszövi a TikTok. Bár én a lányomat távol tartom tőle, a YouTube Shorts révén így is rengeteg marhaság szivárog át hozzá. Az életkor beállítás, szülői felügyelet ér valamit, de elég nehéz belőni, mi az, ami még oké egy 12 év körüli gyereknek, és mi az, ami nem. Mondjuk úgy, én szigorúbbra állítanám a mércét. Nos, a lányom unokatestvéreinél semmilyen kontroll nincs. Még az öt éves kisfiú is bizonygatja nekem, hogy a nyúl tud fára mászni, mert "játtam a tyiktyokon". A tyiktyokkal szembe mit sem ér a biológus PhD.

Egyébként szoktam látni, hogy mit néznek, mert a gyerekek étkeztetését a kedvenc videóik vetítése kíséri. Én még rádiót hallgattam a nagyszüleimmel a vasárnapi ebéd ideje alatt. Volt egy Jó ebédhez szól a nóta című műsor. Mostanában jó ebédhez szól a TikTok a sláger. Mit néznek? A kisfiú gagyi animációkat, ahol Pókember és más szuperhősök textrúráival ellátott dinók csapkodják egymást. Szemlátomást ezek valami játékmotorral összedobott csaták, amiket vég nélkül néz. (Demoscenerként folyton azon agyalok, honnan szerzik ezeket a riggelt modelleket, mert a videók minősége alapján biztosan "kölcsönzik" valahonnan.) Nővére zabáló kínaiakat néz, vagy sminkelő nőket.

Gondoltam, megismertetem őket a nyolcvanas évekkel, és egy jó kis Karácsony esti diafilmezést rendezek nekik. Apóson szerint "ezek a gyerekek már nem értékelik az ilyesmit". Ezzel nem értettem egyet. Azt gondoltam, hogy egy gyereknek tetszeni fog, mert sötétben kell ülni és fényeket nézni. A tény, hogy mind a mai napig készítenek diafilmeket, azt sejteti, hogy a mostani gyerekeket is le lehet kötni velük. A lányomnál annak idején nagy sikere volt, ő most is epekedve várta. A két másik gyerek el sem tudta képzelni, hogy milyen lesz. Nézték a világító masinát, amibe kézzel fűztem be egy hosszú valamit, és a készülék még meleg is volt. Ráadásul tekerni is kézzel kellett.

A dolog egyetlen szépséghibája az volt, hogy objektív lencséje két lencsetagból állt, amiből az egyik eltörött. Viszont ha kézzel tartottam az objektívet kb. 3 centivel a vetítőtől, akkor egészen elfogadható képet kaptam. Még a szöveget is el tudtam olvasni, ha nem remegett a kezem.

Eljött az este. Besötétítettem, a gyerkőcöket a sötét szobába tereltem. Indult a vetítés. A kisfiú szerette volna tekerni, gondoltam hagyom neki. Direkt egy farkasos mesét választottam, mert minden vele töltött játék alkalmával farkasokkal kell megkűzdeni. Tekerte a diát, a történetet nem is figyelte. Egyszere csak a nővére is tekerni akarta. Akkor elkezdtek harcolni. Én középen ültem, kézzel tartva az objektívet, két oldalról ütöttek a gyerekek, hadonásztak az arcom előtt. Próbálták megszerezni egymástól a kis tekerőt, hogy ők irányíthassák a gépet. A kép ugrált a falon. Majdnem tönkretették a diavetítőt, ami idősebb volt, mint az apjuk, meg az anyjuk. Kezdtem aggódni, hogy elszakítják a diafilmet, ami túlélte a gyerekkoromat.

Jött a szigor. Kijelentettem, hogy csak én tekerhetem, üljenek az ágyra, megy a mese. Kb. két dia ment le, amikor a kisfiú - mintegy békülési szándékkal - súgni akart nekem valamit. Érteni nem értettem, de legalább telement a fülem a nyálával. A nővére azt kérdezgette, mit játszunk, ha ennek vége van. A lányom duzzogott, hogy neki nem engedtem tekerni. Minden érdekelte őket, csak a falon látható mese nem. Kérdeztem, hogy folytassuk-e a vetítést? A lányomat kivéve nem akarták.

Nagyon csalódott voltam, hogy nem tudtam egy jó kis élményt átadni. Másnap apóson mindent tudó arckifejezéssel vitte vissza a diavetítőt a padlásra. Büdös kölkök, ha ez kell nektek, akkor nézzétek a zabáló kínaiakat a nyomorult TikTokon.

Szólj hozzá!

Címkék: életmód

Békakórus

2023.12.26. 09:47 Travis.CG

Viktor sztoikus nyugalommal nézte maga körül az örvénylő káoszt.

- El fogunk késni, és én még mindig nem voltam pisilni. Van most valaki odabent? - kérdezte Viktor anyósa.

- Nincs - felelte Viktor. Pont ott állt, mert korábban arra gondolt, ott a káosz nem szippantja magába. Tévedett, nem utoljára ezen a nap.

- Márta! Beraktad a tortát? - rontott be a János, Viktor apósa. - Nem láttad?

Viktor némán az ajtóra bökött, ami előtt korábban strázsált.

- Szép vagyok, apa? - kérdezte Janka. - Ezt a ruhát választottam a szekrényből.

- Igen - felelte Viktor.

- Miért nem a virágosat vetted fel? Azt mondtad, a virágosat akarod - mondta Hedvig. Viktor biztos volt benne, hogy egy másodperccel ezelőtt még nem látta a feleségét. De ez már csak a káosz velejárója. Emberek megjelennek és eltűnnek a fizika törvényeit meghazudtolva.

- Anya, nem akarom a virágosat felvenni!

- Viktor, igazán figyelhettél volna rá, hogy mit vesz fel - fordult férjéhez Hedvig.

- Elég nagy, hogy egy ruhát kiválasszon.

- Irányíthatnád egy kicsit, nem kell mindent ráhagyni.

Márta kilépett a modsóból.

- Jajj, hogy áll ez a ruha! El kell igazítani!

- Márta, a tortát beraktad?

- Mindjárt, előbb elrendezem a ruháját a kislánynak.

- Anya, hagyjad - szólt Hedvig Mártára. - Majd én megcsinálom.

- Meg, meg! Janka, fordulj ide.

- Hagyjatok már! - kiáltott Janka. Továbbra is ketten igazgatták a ruháját, inkább kompetitíven, mint kooperatívan. - Elég! - kiáltotta a lány, majd beviharzott a szobába.

- Hogy viselkedsz!? - kiáltotta Márta, majd Viktorhoz fordult. - Igazán megnevelhetnéd már. Nem kellene így viselkednie ennyi idősen.

Viktor kifejlesztett egy módszert az évek alatt. Ezekben az esetekben, amikor anyósa támadólag lép fel, azt képzelte, hogy egy aranyos béka brekeg neki. Aranyos békákra pedig nem lehet haragudni. A békák életmódjuk miatt nyálkásak, nem azért, hogy összemaszatolják a ruhánkat.

- A tortát...

- Igen, igen.

- Mi igen?

- Be kell rakni.

A tervezett indulás fél órával csúszott. Mind az öten beültek az autóba. Viktor Janka mellé ült. A kislány azonnal átkarolta a jobb karját és egész úton szorította. Márta az út nagy részén nevelési tanácsokat adott.

- Még mindig meséket olvastok neki esténként?

- Szeretem a meséket.

- Az életre kellene nevelni. Úgy kezelitek, mint egy csecsemőt. Teljesen elbabázzátok.

Viktor a tájat nézte, mert szépnek találta.

- Brekk, brekk - hallotta a füleivel.

A lánykikérést lekésték, ezért egyből a templomhoz hajtottak. Janka nagyon kicsi volt, mikor legutóbb esküvőn jártak, ezért új volt minden élmény neki. Viktor csendben magyarázta neki, mi miért történik.

- Miért felejtettem el az előző esküvőt? - kérdezte.

- Hat éves korában mindenki sokat felejt - felelte Viktor.

- Mindent?

- Nem mindent, mert beszéni sem felejtesz el, de sokmindent elfelejtenek a gyerekek.

A templomi esküvő után mindenki újra kocsiba szállt, és mentek a lakodalomra, ami egy ökoparkban volt. A park területén volt egy pajta-szerű épület, ahol különféle rendezvényeket lehetett lebonyolítani. A polgári szertartás is itt volt. Egyes vendégek eleve oda mentek, köztük például Viktor huga, Klára is, aki megrögzött ateista volt, semmi pénzért nem tette volna be a lábát egy templomba.

Kiszáltak az autóból. Janka meglátott egy szarvast az egyik kerítés mögött. Azonnal odarohant.

- Janka, vigyázz a ruhádra! Viktor, szólj már rá!

De Viktor nem szólt. Ő is kíváncsi volt a szarvasra, úgyhogy szép komótosan odament. Háta mögül mintha újabb brekegést hallott volna. Mindketten megsimogatták az állat nagy fejét, amit odafordított feléjük.

Miután bementek a pajtába, üdvözölték azokat a vendégeket, akikkel még nem találkoztak. Lassan megérkezett az anyakönyvvezető is. A vendéket elfoglalták a helyüket, ami látszólag később a vacsora asztaluk is lesz.

A szertartás kellemes volt, mert az asztalokon már eleve állt frissítő és némi rágcsa. Janka, akit nem érdekelt túlzottan két ember örök boldogsága, a pogácsa viszont annál inkább, lábát lógatva eszegetett.

Klára szemüvege mögül kritikus szemmel nézte Janka ténykedését.

- Túlságosab szabadjára engeditek - mondta Viktornak a szertartás után, miközben sorba álltak, hogy gratuláljanak a párnak. - Én biztos nem így nevelném.

- Szingli vagy, többször kifejtetted, hogy nem hiszel a házasságban. Annak az esélye, hogy gyereket nevelj, nulla - válaszolta Vikto sztoikusanr.

- A legnagyobb feminista írók mind kifejtették véleményüket a gyereknevelésről, és én valamennyit olvastam. Te viszont csak az ösztöneidre hagyatkozol, amelyek sztereotíp szerepeket vetít a gyereknek. Az igazi társadalmi változásokat helyes neveléssel lehet elérni. Brekk. Brekk brekk brekk - Viktor átváltott, szinte öntudatlanul.

Vacsora után megkezdődött a tánc. Mindenki ropta. A férfiak csak annyi időre álltak meg, míg magukhoz nem vették alkohol adagjukat, majd mentek vissza a táncparkettre. Szokás szerint a gyerekek kezdtek először kidőlni, minél kisebek, annál hamarabb lett elegük az éjszakázásból. Jankánál 11.30-kor kezdődtek a nyűgösködés jelei. Addigra már csak 1-2 hiperaktív fiú volt ébren, akik teljes sebességgel rohangáltak és égették a süteményekkel felvett cukrot.

- Janka, szeretnél még táncolni? - kérdezte Márta.

- Aludni akarok! - nyafogta a lány.

- Nézd meg, még mindenki táncol. Miért akarsz elmenni aludni? Az a kisgyerek - mutatott egy fiúra, aki kidugott nyelvvel szaladt el mellettük. - még mindig jól érzi magát. Ha táncolnál, nem lennél álmos.

- De én már nagyon álmos vagyok!

- Akkor igyál egy kis kólát.

- Nem kérek. Apa, gyere ide!

- Miért nem hagyod anyát és apát táncolni? Más kisgyerek nem csimpaszkodik így a szüleire. Gyere, táncoljunk ketten, akkor nem leszel álmos.

- De én aludni akarok! - kiabálta indulatosan Janka.

- Most miért hisztizel? A menyasszony és a vőlegény erre fog emlékezni, hogy itt volt egy kislány, aki folyton hisztizett.

Közben a két futkosó közül az egyik teljesen lemerült. Az asztalhoz ült, és a hangos zene ellenére egy percen belül elaludt.

- Ha álmos, akkor elviszem aludni. Azért béreltünk itt szobákat, hogy Janka tudjun aludni - mondta Viktor.

- Már megint hagyod, hogy ő irányítson.

Viktor nem egészen értette, hogy a gyerek fizikai igényeit miért kellene figyelmen kívül hagyni, de nem is érdekelte. Megvárták, míg Janka izzadt homloka megszárad, majd a hűvós nyári éjszakában elindultak a szálláshely felé.

- Miért volt ilyen mérges a mama? - kérdezte Janka, mikor már a lakodalom hangjai elcsitultak.

- Szerette volna, ha fennmaradsz a söprésig.

- Szerinted én rossz gyerek vagyok?

- Nem. Az nem rosszaság, ha álmos vagy és aludni akarsz.

- Én téged szeretlek a legjobban.

- Miért?

- Mert te itt vagy.

A távolban meg csak brekegjenek a békák.

Szólj hozzá!

Címkék: irodalom

Vége az alaplapnak

2023.12.15. 10:18 Travis.CG

Egyik nap, mikor bekapcsoltam a gépet, nem indult el. Jó szokásomhoz híven elkezdtem szétszedni, cserélgetni az alkatrészeket, nyomkodni az illesztéseket, kaparni a csatlakozó végeket, de semmi eredménye. Nem indult el. Egyedül a CPU led világított makacsul, ezért kipróbáltam egy tartalék procival is, de azzal sem indult el, továbbra is a CPU-ra mutogatva, hogy az a hibás.

Két egységet nem tudtam cserélni: az alaplapot és a tápegységet. Illetve megpróbáltam egy 400W-ossal bepöccinteni a rendszert, de azzal meg sem nyekkent. A tápegység viszonylag új, de az alaplap már 10 éves, szóval nagy valószínűséggel az döglött meg.

Azért sokat megért. Felforraltam benne egy processzort, kinyírtam benne egy tápegységet. Működése során háromszor cseréltem benne videókártyát. Megjárta Angliát, kisegítette a magyar kutatást, mikor az intézetben nem volt olyan gép, ami elég erős lett volna. De vírus genomok elemzésével is segített, hogy szülessen cikkem is.

Volt rá telepítve Windows 7, 8.2 és 10, CentOS, Slackware 14.2 és 15, Ubuntu, Kubuntu. Igaz, Windows 11 már nem ment rá fel, jelezve, hogy azért ez sem fogékony az idő múlása ellen.

Ennek a blognak is nagy részét ezen a gépen írtam. Született rajta 13 demó. A videóimat mind ezen szerkesztettem.

Az a furcsa, hogy korábban öt év használat után már látható volt, hogy nem tudom tartani a lépést a számítástechnikával, de ennél a gépnél ezt nem éreztem. Még a legújabb demók is mentek rajta, bár a Mechasm csak néha futott, főleg, ha rögtön bekapcsolás után ez volt az első demó, amit elindítottam. Az egyetlen, ami Windows alatt zavart, hogy az I/O műveletek nagyon visszavették a teljesítményét. Ez főleg a frissítések letöltésénél okozott gondot, mert addig folyamatosan tekert a vinyó.

Leforrasztottam róla az USB 2 csatlakozókat, néhány kondenzátort, kisebb kapcsolókat, hogy mentsem róla, ami még menthető. Talán pár hűtőborda is hasznos lesz a jövőben.

Ég veled harcostárs.

 

Szólj hozzá!

Címkék: rendszergazda

A zelitkuttató pénct szerezz

2023.12.10. 08:37 Travis.CG

Kezdem aszt hinni, hogy csak véletlenű kerültem be ebbe a bagázsba. Mive tök snassz nevem van, meg több ilyen néven is vannak a zegyetemen, szerintem összemostak más kutatókka. Az eső bizonyitékk a kutatásoptimizállás vót. Ugyanis olyan cikkek is szerepetek a porfóliómba, amik nem is a zén cikkeim. Kiderűt, hogy a szagterületem a fermentácijó és már a nyócvanas évektől publikálok. Aztanemjóját, anyám ha eztetet látta vóna.

Ebbő megállapították, hogy  a fermentácicó a profilom. Aztat ajánlották, hogy a Moszkvai egyetemme kopuláljak, vagy koperájjak. Biztos, hogy a ruszkik tuggyák a legtöbbet az erjesztésrű. Náluk ez nemzeti sport.

Szótam nekik, hogy ez nem én vagyok, csinájjanak újj púrfóliót. És csinátak. És akkó egy megint másik kutatóval kevertek össssze. De akkó mán nem szótam. Mert akkó meg aztat akarták, hogy egy kínaji egyetemme dógozzak. Nem akarok parajnoid lenni, de akive csak beszétem ebbül a tásaságból, annak mind aztat ajánlották, hogy kínaji egyetemmel kellene dógozni.

Szóva csak egy féjreértés miatt vagyok itt a kiválóságprémiumelit kutatói prozsektbe. Ez tuti. Egy ilyen bunkó, mint én nem kerűhet ijen nagy nevek közé.

Namindeggy. Most legutóbb arró beszétek, hogy kő pénzt szerezni. Ahogy így elmondták, nem is olyan nehéz. Elősző is láccani köll. Én láccok. Apám nem volt üveges. Nekem legalábbis nem monta. Meg ecce már köszöntek is nekem. Bár ha meggondolom, annyira mégse láccok. Még a program szervezői sem talátak meg. Egybemostak a többi hasonló nevű kutatóval.

Az első előadó Brüsszelben dolgozik. Arró beszét, hogy hülyék vagyunk. Azé vagyunk hülyék, mert Brüsszelben tuggyák, hogy van food system security téma, amire lehet pájázni. Mi, itt keletközépészakdél Európába meg nem tuggyuk. Mert mi itt csak azt tuggyuj, hogy food security, ami nagyon nem az. Azt nem sikerült elmondani, mi az a food system security, biztos azé, mer Brüsszelben errő beszélnek, és nem magyarázzák. Így ő sem magyarázta. Mi meg maradtunk hülyék.

A másik fontos dolog, amit mondott, hogy Horizontra kell pájázni. Akkó is kell pájázni rá, ha nem kapunk pénzt. Mert igaz, hogy mi nem kapunk pénzt, de a kopperácijós partnerek igen. És akkó látszunk is, meg megmaradnak a kapcsolatok is. De igaziból mi is kapunk pénzt ám, mert egy autó alkatrész ki fogja fizetni Brüsszel helyett. Csak már nem emlékszem, mejik alkatrész. Talán a sebváltó? Vagy a kormány?

A többit nem értettem, amit az okosok montak. Majd jött a kerekasztal beszélgetés. De csak egy kerek asztal volt, és meg sem szólalt. Legalábbis én nem hallottam. De egy kerek asztal kivel is beszélgetne? Szerencsére az emberek beszéltek helyette is, így nem kellett megszólalnia

Azt monták, hogy sokat kell konferencijára járni, ott barátkozni (gondolom ez a láthatósággal függ össze), majd aztán lehet konzorciumozni és utána pályázni. Ennyit tudtam meg. Hogy mit csináljon egy negyedik X-ben járó kutató, aki világ életében mások cikkeibe dolgozott és nem csoportvezető, azt nem tudtam meg.

Szólj hozzá!

Címkék: életmód

A tehetséggondozás magasiskolája

2023.12.04. 20:18 Travis.CG

Amikor ezeket a sorokat olvassátok, csoportunk legtehetségesebb PhD hallgatója elhagy minket. Nem azért, mert el akar hagyni minket. Nem. Mi sem szeretnénk, hogy elmenjen. Egyszerűen ilyen az egyetemi kultúra nálunk.

Adva van egy tehetséges PhD hallgató, aki még szeret is tanulni, jól megy neki a bioinformatika, két év után már nem kell fogni a kezét, elég neki a feladatot felvázolni, a többit megoldja. Kurzusokra jár, kapcsolatot keres más kutatócsoportokkal, szóval már rég posztdok szinten nyomja, csak nincs róla papírja. De az is folyamatban van, ahogy lenni szokott, az első szerzős cikkel van a gond.

A témavezetője itt hagyta, de ez sem töri meg, mert már egyedül is tudja, mit kellene csinálni, de azért biztos nem lehetett olyan kellemes.

Aztán elmegy pár hónapra külföldre tanulmányútra, majd arra kell hazajönnie, hogy nem hosszabbítják meg a szerződését! Miért? Mert akkor határozatlan idejű szerződést kellene neki adni. Oh, jajj, micsoda trauma lenne az egyetemnek, ha itt maradna és nekünk termelné a Q1/D1/akármi cikkeket.

Persze a tehetségeket nem kell félteni. Csak szólt a külföldi intézetnek, hogy nem lehetne-e a tanulmányútból állás, és lehetett. Pá pá. Itt volt egy hónapig, ment vissza. Mert ott is felismerték az értékeit. És nem arról van szó, hogy ott dögivel van pénz. Ott is megy a fejvakarás, honnan szerezzenek pénzt plusz egy emberre. Csak ott van akarat, hogy megoldás is legyen.

Még egy nyavajás búcsúpartit sem szerveztek neki. Én vettem egyedül némi belga csokit, hogy mégse úgy menjen el, hogy nem gondoltak rá.

De nem baj, szeptember óta már van új PhD hallgatónk! Miután megkapta első feladatát, hogy ne legyek túl szigorú, csak egy hét után kérdeztem csak meg, hogyan halad. Akkor közölte, hogy nem tud belépni a szerverekre. Megcsináltam neki a hozzáférést. Újabb hét után megnéztem a szerver logjait, 2 egész percre belépett. De máskülönben minden rendben van vele, két hónap után már szokott nekem köszönni is.

Az egyetemen meg megy a képmutatás a kiválósági programokról, tehetséggondozásról, meg arról, milyen harmadik világbeli országba tettek látogatást a vezetők. Nem ezektől a csillogó díszítésektől lesz jó egyetlen szervezet sem, legyen szó egyetemről, kutatóintézetről, vagy cégről, hanem az alapoktól, amire építkezik.

Nemrég kaptam egy felszólítást, hogy küldjek olyan külföldi kutatókat, akik "várhatóan pozitívan" nyilatkoznának az egyetemről. Visszaírtam, hogy nem ismerek ilyet. Tudom, kicsinyes bosszú. De az enyém!

Szólj hozzá!

Címkék: filozofálás

Experience 2023

2023.11.26. 19:24 Travis.CG

Egész pipec party keveredett ebből az Experience-ből. Keményebb arcok már háromtól tolták. Én négy óra körül értem oda, így még el tudtam csípni Netro engine bemutatóját. Mindig érdekes látni, hogy mások hogyan készítenek demókat. Netro után Gargaj  toolját is megnéztük, én pedig rögtön megértettem, miért vagyok a tápláléklánc alján. Ott volt egy GUI-s hiper-szuper szerkesztő, amire Gargaj csak annyit jegyzett meg, hogy "két hónap alatt megvolt". Ja, nekem két hónap alatt legfeljebb egy triviális bugot sikerül kijavítani.

Matthew elhívott egy privát megbeszélésre, ahol többek között a Function-ön eltervezett közös projektről is akart beszélni. Majdnem egy hónappal ezelőtt Matthew csinált zenét egy demóhoz, majd elküldte nekem, hogy Feryx nem válaszol, nem tudja hogy áll a demó. Én még ennyit sem tudtam. Gondoltam, ha nem szólnak nekem, akkor biztos nincs szükség a segítségemre. Most pedig Matthew azon aggódott, hogy feleslegesen csinált zenét.

Lassan elkezdődött a demóvetítés. Már többször leírtam, hogy ezeket azért szeretem, mert itt mindig csepegtetnek némi háttérinformációt. Most is megtudtuk, hogy a Rebels FreePascal-ban készített 4k-t, ami a Visual Studion edződött exe tömörítőnek nem tetszett. Ezért a tömörítő fejlesztőjét elvitték egy McDonalds-ba, és addig tömték hamburgerrel, amíg ki nem javította a hibákat. De láttuk Jimmy attraktoros demójának szerkesztőjét is. Ami maga a demó.

Miután megnéztük az év legjobb demóit, következett a  demókompó. Gyakorlatilag majdnem az összes futtatható kategória képviseltette magát. Volt 256b, 4k, retro, procedurális grafika, demo. Oké, Amiga nem volt, ezért mondtam, hogy majdnem.

Kaszi75-nek hála a MoonShine megkapta az első greetinget! De voltak új indulók is, bővül a scene. A mini scene drámának sincs még vége. Matthew teljesen le volt törve a zene miatt, épp a mellékhelyiségben volt, amikor meghallott egy zenét, ami nagyon ismerős volt neki. Aztán rájött, hogy ez az ő zenéje. Tévesen azt hitte, hogy én készítettem valamit, úgyhogy nyakát törve rohant vissza a terembe, hogy lássa. Mint kiderült, Feryx készítette a demót, de mint később elmondta, nagyon nehéz dolga volt, mert a zene nem inspirálta túlzottan. Talán ettől Matthew is megnyugodott, hogy mégsem dolgozott feleslegesen.

Összességében remek kis kikapcsolódás volt, a szervezésre nem lehet panasz. Adamsmthz-nek hála azok is ott lehetnek az eseményen, akik személyesen nem tudtak megjelenni.

Szólj hozzá!

Címkék: demoscene

A kiskirály trónfosztása

2023.11.23. 17:04 Travis.CG

A legtöbb cikkes bejegyzésembe igyekszem valami mély tanúságot megfogni. De miután sikerült automatizálni a TruSight Oncology 500 Local App futtatását, sikerült automatizálni a szerzők közé jutásomat is. Így született meg a legújabb cikkem is. A szerencsejátékosok tudják, és most már én is tudom: a nyerő szériának egyszer vége szakad.

Az automatizálás ugyanis annyira jól sikerült, hogy mikor megtudták, hogy egyetlen parancsot kell csak lefuttatni, egyetlen paraméterrel, már ők akarták futtatni a programot. Ezzel megspóroltak egy üzenetváltást, és valószínűleg egy helyet a szerzők között. Biztos vagyok benne, hogy ez lesz az utolsó TSO 500-as cikkem.

Szólj hozzá!

Címkék: publikáció

Fantázia konzolok

2023.11.19. 23:17 Travis.CG

Egy mai számítógép bonyolult. Használatukhoz viszonylag keveset kell tudni, de amint valaki a csillogó UI mögé néz, elborzad. Nagyon sok tudást kell elsajátítani, hogy egyszerű programokat létrehozzunk. Egy bonyolult program pedig még több időt, sőt fanatikus elhivatottságot igényel.

Annak idején a mikroszámítógépek is bonyolultak voltak, de egy-két könyv elolvasása után bárki képes volt kódot írni rájuk. Ezért is vannak olyan kezdeményezések, hogy a mostani számítógépek bonyolultságát lecsökkentsék. Vannak Raspberry kezdemények és vannak virtuális számítógépek.

Ez utóbbiakról lesz most szó. Ezek a virtuális konzolok úgy viselkednek, mintha régi számítógépek lennének. Kevés színnel, alacsony felbontással, de cserébe beépített eszközökkel a könnyű fejlesztés érdekében. Edukációs szempontból nagyon jók. Egyrészt, erős hardver van mögötte, ezért a tanulási fázis elején, amikor még nem a kód optimalizáslása a fő szempont, akkor is gyors lesz a program. Gyorsabb, mint egy régi 8 bites gép. Tudatosabb tervezés van mögöttük, tehát nincs az a helyzet, mint a régi mikroszámítógépeknél, ahol a különböző tervezésnél alkalmazott egyszerűsítések és költségcsökkentő eljárások nyomán logikátlan limitációkat keletkeztek. Magas szinten programozhatóak. A Lua programozási nyelv, amivel kódolhatunk egyszerű, letisztult. Az eredmény pedig látványos.

A demoscenén belül viszont szerintem kevesebb a létjogosultságuk. Először is, mert mi nem félünk valódi retro gépeket használni. Sokan ezeken a gépeken nőttek fel. A korábban említett logikátlan limitációk egy scenernek kihívást jelentenek. Egy új trükk felfedezése, amire még a hardver fejlesztői sem gondoltak, pedig maga a megdicsőülés. Ezek teljesen hiányoznak a fantázia konzoloknál.

Ennek ellenére a fantázia konzolok rendkívül népszerűek. Valahogy úgy viszonyulnak a retro hardverekhez, ahogy a Unity a PC-s demókhoz. Kevesebb izzadság, több szabadság, gyorsabb végeredmény. Azért arról sem szabad megfeledkezni, hogy a retro gépek kódolói az eltelt 20 évben akkora tudást, tapasztalatot halmoztak fel, ami szinte beláthatatlan előnyt ad nekik egy új belépővel szemben.

Sokáig ferde szemmel néztem a fantázia konzolokra, mert nekem egy demó platform fizikai gépet jelent. Valamit, aminek sárgul a műanyag borítása, amihez hardver kiegészítőket lehet szerezni, és amire vigyázni kell, mert ha tönkremegy, akkor nem lesz. Persze lehet venni műanyag utánzatokat, amiben ARM proci ketyeg és emulátorból futnak a stuffok, de az már nem ugyan az. Mivel a MoonShine kötelékében célplatformnak számít, egy profi pedig nem válogat, ezért belemélyedtem a programozásukba, hogy ezzel is támogassam a csapatot.

A fantázia konzolok védelmében azért nem árt megjegyezni, hogy manapság a retro hardverekre is PC-n fejlesztenek, amit emulátorban ellenőriznek. Szóval nagy különbség nincs fejlesztési szempontból. Végezetül ha az ember kipróbálta őket, nagyon könnyen rákap.

A demoscene szempontjából két fantázia konzol az elterjedt. Az egyik a Pico-8, ami egy fizetős modell, és a TIC-80, ami egy nyílt forráskódú. Utóbbi nagyobb teljesítményű, több platformra elérhető, több programozási nyelven is kódolhatunk rá. Hasonlóság közöttük, hogy Lua-ban programozhatóak, weben is futnak, és akár natív alkalmazást is készíthetünk belőlük. Ugyancsak közös pont, hogy kód, sprite, zene és képernyő szerkesztő van bennük. Pico-8-ban van még egy hangeffekt szerkesztő is helyet kapott.

Kész művünket cartridge-be menthetjük, ami egy kis méretű fájl. Ezt lehet terjeszteni a többi konzolosnak. Ezen kívül exportálhatunk önállóan futtatható állományba, webre, így azoknak is eljuttathatjuk művünket, akik nem tudják miről is szól ez az egész.

Szólj hozzá!

Címkék: demoscene

Öregember PHP-zik

2023.11.17. 23:00 Travis.CG

Miután a kedves barátom azt mondta, hogy Laravelben kell megcsinálni a frontendet, elkezdtem megismerkedni a rendszerrel. Úgy gondoltam: mi az nekem? Használtam Drupal-t, sajtá fejlesztésű keretrendszert, WordPress-t, egy Laravel meg sem kottyanhat. Azután megnéztem a doksit...

A doksi úgy kezdődött, hogy ebben tök könnyű dolgozni. Gondoltam magamba, az rám is fér. Tovább olvasva viszont jöttek ezek a fantázianevek minden mennyiségben. Az nem volt leírva, hogy mire jók, csak használhatom őket. Már maga a telepítés is ezekkel a semmihez sem fogható nevekkel volt tele. Kell a Composer, de lehet Vapor is, ha viszont Mac-et használsz, jobban jársz a Herd-el. De mivel ez mind kezd bonyolódni, jobb, ha Dockerből telepíted. Viszont ez ijesztő lehet elsőre, ezért kitalálták a Sail-t, ami egyszerűsíti a Docker telepítést. Ez eddig csak az alap rendszerhez kell, a szerzők viszont javasolják, hogy legyen egy Node és NPM is.

Aztán ott van a frontend megjelenítése, ami Blade, de használhatsz Livewire-t, mert akkor könnyebb lesz a Vue és a React, főleg, ha a kettő közé még beépíted az Inertia-t. Még mindig nem láttam át az egészet, mert egy sor kódot nem mutattak, csak sorolták a technológiákat, keretrendszereket, melyeknek célja, hogy nekem könnyebb legyen. De nekem nem volt könnyebb, mert még a telepítésig sem jutottam, csak olvastam, hogy az egyes mozaikszavak mögött mi húzódik. Minden egyes név mögött saját doksi állt, újabb nevekkel és leírásokkal, kis ikonokkal, mert attól látszik, mennyire kiforrott, ha ikonja is van.

Itt lett elegem. Miközben a véget nem érő dokumentációt olvastam, folyton az járt az eszemben, hogy kézzel már rég lekódoltam volna az egészet, helyette még mindig azt sem tudom, mi az a Laravel, azon kívül, hogy itt minden azért van, hogy nekem könnyű legyen, meg a száz másik komponens is ezért van. Ugrottam a telepítésre. Itt már legalább láttam a kódot, kezdtem érteni a fejlesztés menetét. Láttam, hogy még saját webszerver is van benne, mint egy Jupyter Notebook-ban. Nahát! Saját csomagkezelő. Huhú!

Majd elolvastam a mi a Route, a View. Két hét után már jelentek meg egyszerű, helló világ szintű elemek. Vérnyomásom is csillapodott, mert elkezdtem haladni a melóval. Úgy döntöttem, itt az ideje kicsit felturbózni az oldalt jogosultság kezeléssel. Ez egy hiba volt.

Ehhez kell a Laravel Kezdő Készlet, ami persze újabb fantázianeveket takaró komponensek tömkelegét öntötte rám. Úgy döntöttem, előbb telepítek, utána olvasom el a részleteket. Amikor kérdezte a telepítő, hogy felrakom-e a Vite-t, akkor vállat vontam és felraktam. A telepítés után hirtelen semmi nem ment, csak az autentikáció. Mint kiderült, Blade helyett a Vite-t kellett használni, az egész frontend fejlesztése PHP-ból átment JavaScriptbe. Összetörtem. Minden, amit eddig megtanultam, mehetett a kukába, mert a Route és a View már nem jelentett semmit, helyette máshol kellett keresgélni, de nem tudtam hol. A módosítások után már Node-al is kellett bűvészkedni. Ez már sok volt.

Újra telepítettem a kezdő készletet, de JavaScript nélkül. Pár hét elteltével megint kezdtem érteni a koncepciókat. Rájöttem, mi az a middleware és hogyan lehet használni. Egy-egy módosítás után az egész rendszer eljutott valami furcsa állapotba, ahol a változtatásaim nem jelentek meg, ekkor sűrűn kellett bújni az internetet, hogy ki tudjam javítani a hibát.

Alapvetően tetszik a rendszer. Nagyon jó, hogy a hibák rögtön megjelennek a képernyőn, nem kell logokból kivadászni, mint annak idején. Jó, hogy van csomagkezelő, adatbázis szerializálás. Az adatbázis integrálás végre egy konfigurációs probléma, nem kell ugyan azt lefejleszteni többször. Ami nem tetszik, hogy minden apró, jelentéktelen folyamatnak külön nevet adnak, hogy el lehessen helyezni egy ökoszisztémába, és utána csak azzal a névvel hivatkoznak rá. A változatosság jó, de elsőre nagyon ijesztő, hogy minden problémára két-három megoldás van. Kezdőként egyszerűen nincs segítség, hogy mit válasszon a programozó.

Apropó segítség. A Laravel most a 10-es verziónál jár, de sok helyen még a korábbi verziók nyűgei lelhetőek fel. Néha ezért nem lehet releváns információhoz jutni. Illetve a hivatalos doksit nem célszerű elhagyni. StackOverflow és társai még a korábbi verziókkal vannak tele.

Szólj hozzá!

Címkék: programozás

Bioinformatika 2023

2023.11.13. 22:56 Travis.CG

Megrendezték a szokásos évi bioinformatikai konferenciát. Idén egyáltalán nem volt AphaFold, nem voltak rendezetlen fehérjék, viszont tanulóalgoritmusok dögivel. Most kevesebb csoportvezető adott elő, úgyhogy nem voltak töltelék előadások, hanem valódi munkákat mutattak be.

Érdekes módon több céges előadás is

A hallgatóság között egyre több az ismerősöm. Furcsa volt látni csoportvezetőként olyan előadót, aki annak idején PhD hallgatóként volt munkatársam. Ilyenkor úgy érzem, elszúrtam a karrierem, még akkor is, ha semmi kedvem mások munkáját irányítani.

Rendhagyó módon most nem készítek rövid kivonatot az előadásokról. Egyrészt mert a konferencia absztraktok elérhetőek itt, másrészt a teljes konferencia elérhető lesz a társaság YouTube csatornáján.

Szólj hozzá!

Címkék: bioinformatika

Predator újságok

2023.11.07. 18:56 Travis.CG

predator.jpg

A korábbi híreszteléseknek megfelelően megjelent a Magyar Tudományos Akadémia parazita kiadványokkal kapcsolatos állásfoglalása. A 91 oldalas dokumentum összefoglalása egy mondatban: Az MDPI rossz, oda ne publikálj.

Természetesen ez egy eléggé sarkított kijelentés, de a lényeg, hogy megindult egyfajta mozgolódás, hogy mit kellene tenni ezzel a sok szemét újsággal. A dokumentum jó abból a szempontból, hogy feltárja a közismert okokat, miért jelentek meg ezek az újságok. Bemutatja nem csak a parazita kiadványokat, de a parazita konferenciákat, és más etikátlan kutatói viselkedéseket is.

Tetszett az is, hogy nem egy felülről érkező autokrata utasítást olvashatunk, hanem hagynak teret az intézményeknek, kutatóknak, igyekeznek érvényesíteni az egyéni különbségeket.

Én mégis azt érzem, nem az okokra fókuszálunk. Bár a dokumentum leírja a probléma gyökerét (nevezetesen, "jó" kutatást kell csinálni, mert akkor nincs szükség publikációs trükközésre), mégsem láttam az MTA-tól olyan leírást, hogyan kell "jó" kutatást csinálni. Arra vonatkozóan volt benne ajánlás, hogyan kell szankcionálni azokat a kutatókat, akik az MDPI-be küldik munkájuk gyümölcsét, de arra vonatkozóan semmi, hogy miként kell oktatni a "helyes" kutatói hozzállást. Pedig kiemelték az oktatás fontosságát is.

A másik nagy problémának azt látom, hogy az ajánlás alapján elég nehéz lesz előre tervezni. Ugyanis mindenki másképp látja, mi is tartozik a predator újságok közé. Sőt, még az azonos kritériumrendszer mellett is ugyan az az újság egyik évben predator, a másikban nem (ilyenkor kapcsolják be az álcázást).

Én személy szerint még mindig nagyobb problémának látom a helytelen módszereket, hibás kiértékeléseket. Ócska újságok mindig is voltak, mert egyszerűen igény van olyan lapokra, ahol béna eredményeket lehet leközölni. Most csak annyi történt, hogy egy üzletág épült erre az igényre.

A másik gond, hogy ahelyett, hogy megismernénk egy kutató munkáját, inkább egy számmal akarjuk jellemezni őket. Hiszen a kutatás bonyolult, az alapkutatásnak pedig alig látszik a kézzel fogható haszna. Igaz, vannak erdmények, amelyek jól mutatna a TV-ben, de valljuk meg, a legtöbb kutatásra nem ez a jellemző.

A számokkal viszont ilyen gond nincs. Mivel egy kutatóintézet nem tudja azt kommunikálni, hogy "mi alkalmazzuk a kutatót, aki felfedezte X-t", ezért azt kommunikálják, hogy 500 D1-es cikket írtak. Ha pedig számokat mutatnak be, akkor bődületesen nagyokat kell leírni. Nem elég 1-2 impakt faktorral nagyobbnak lenni a konkurensnél, 10-szer annyit kell produkálni. Vagy százszor annyit, hogy még a kiírt nullák száma is lehengerlő legyen.

Korábban a mérőszámok egyszerűek voltak, de az összehasonlítósdiban egyre bonyolultabb módon kell kiszámítani, hogy ki a jobb. Először csak összeszámolták hány cikke van. Aztán belevették, hogy a kutató hányadik a szerzők sorrendjében. Most, a parazita folyóiratok elleni harcnak hála, egy újabb elemmel bővül a képlet, a folyóirat parazita számosságával. Ha ez így folytatódik, a végén már nem lesz ember, aki képes lesz kiszámítani a pontszámát. Nem baj, majd erre is épülni fog egy üzletág.

Szerintem ezt az egész pontozós, összehasonlítós rendszert kellene megszűntetni (persze nem fogjuk, mert a pályázatok elbírálását könnyebbé teszi). Vagy legalábbis kutatóként elfelejteni, mert csak elvonja a figyelmet a kutatásról. Aki meg a kutatás helyett a mérőszámokat szereti számolgatni, meg összehasonlítani, mint valami elvadult szerepjátékos, az meg legyen boldog vele.

Szólj hozzá!

Címkék: bioinformatika

MoonShine dráma

2023.10.31. 23:26 Travis.CG

A scene azért is jó, mert vannak kis pocsolyákban jó nagy viharok. Ezeken lehet csámcsogni. A legfrissebb velőscsont a következő: A csapatot eredetileg Seffren alapította, vezette. Amolyan régi, tapasztalt veterán szövegeket nyomott a csapat Discordján, amiben nem is volt okom kételkedni. De néha voltak olyan megjegyzései, amire én felhúztam a szemöldököm.

Az egyik ilyen, amikor azt írta, hogy demót készít Windowsra, de nem használ OpenGL-t vagy DirectX-t, hanem közvetlenül ír a videó memóriába. Majd nevetve hozzátette, hogy lefagyott az egész. Kérdeztem tőle, mégis miként tud user space-ből olyan kódot írni, ami közvetlenül GPU memóriát címez? Csak annyit írt, hogy rendszergazdai jogosultágokkal kell futtatni a demóját. Nem értek a Windowshoz, de szerintem ez egy hülyeség. De még ha igaz is, kompón pont ezért nem fogják leadni. Szóval fölösleges ilyen nyakatekert módon demót írni. Épp a Function-ös demómmal voltam elfoglalva, ezért nem is foglalkoztam vele különösebben. Azt írta, a TRSAC invitáción dolgozik, amit szintén Function-ön fognak bemutatni. Mint gondolom tudjátok, ott nem adtak le TRSAC invitációt.

A másik furcsaság, hogy bár elmondása szerint folyamatosan demókat kódolt, ebből soha nem mutatott meg egy fikarcnyit sem. Általában aki folyamatosan arról beszél mennyit dolgozik, az azért tesz ezt, mert nem csinál semmit, ezért kompenzálnia kell. Én ezt a kompenzálást éreztem, meg a folyamatos kifogásokat. Többször írtam neki, hogy ha kell segítség, csak szóljon, de soha nem reagált rá.

A harmadik furcsaság a csapat weboldalával kapcsolatos munka volt. Ez kb. abból állt, hogy havonta írt az embereknek, hogy mikor lesz kész. Én naívan azt hittem, volt már egy megbeszélés, le van tisztázva, mi a feladat, csak ezek a lusta scenerek nem készítik el. Kiderült, nincs design, nincs regisztrált domain, nincs szerver, sőt, Seffren azt sem tudja, mit akar látni a weboldalon. Tehát koncepció sincs. Képzelhetitek, mennyire haladt a munka.

Végül eljött a TRSAC, nem volt se invitáció, se release. A hazugságok kezdtek feltornyosulni, mire mindenki legnagyobb meglepetésére a csapat vezetője kiszállt a csapatból. Elmondása szerint annyit kell a MoonShine ügyével foglalkozni, hogy nincs ideje kódolni. Úgyhogy most vezető nélküli csapat vagyunk.

Szólj hozzá!

Címkék: demoscene

PinePhone a vonaton

2023.10.28. 23:46 Travis.CG

Oké, itt az ideje, hogy a jó kis telót rászabadítsuk a nagyvilágra, és különböző helyzetekben vizsgáljam, mennyire állja meg a helyét. Az egyik ilyen helyzet az utazás. Papír alapú jegyet régóta nem veszek, de nyilvánvalóan nincs MÁV applikáció, ezért a jegyet letöltöttem PDF-ben és a telefonra másoltam.

Az első probléma az volt, hogy alapból a PDF megnyitására az ImageMagick-et használja, ami finoman szólva nem optimális. (Konkrétan nem volt képes megnyitni a jegyet.) Ezért telepítettem az Evince-t. Kicsit aggódtam, hogy miként tudom beállítani az alapértelmezett alkalmazást, de szerencsére ezzel nem volt gond, telepítés után a program elfoglalta méltó helyét a szoftverek hierarchiájában. A kalaúz sikeresen le is tudta olvasni, úgyhogy az első pont jár.

A második kihívás a vonat wifijéhez való csatlakozás. Ez az Advanced Network Settings nevű ikon mögött bújik meg. Nevével ellentétben annyira nem advanced, ugyanis kézzel kell beleírni az SSID-t. Az elérhető hálózatok listáját egy konzol paranccsal hívhatjuk elő:

sudo iwlist wlan0 scanning essid list | grep ESSID

Ezzel kapunk egy jó kis kusza listát, ahol még "Évike telója" is szerepel, ha az utasok között valaki netet oszt meg. De utána már be tudjuk írni a szükséges adatokat. Még egy érdekes adalék, hogy a Chromium böngésző képtelen volt megnyitni a bejelentkezési képernyőt, ahol el kell fogadni a nethasználat feltételeit. Szerencsére a Firefox a megfelelő helyre navigált. Miután elfogadtam a felhasználási feltételeket, utána már a Chromium is tette a dolgát.

Végül a GPS-t teszteltem. Van egy ModemManager nevű alkalmazás, amin keresztül lehetséges a modem kezelése. Érdekes módon a GPS csak SIM kártyával működik. Nem tudom, hogy ez miért van, de egy PinePhone fórumon is megemlítették. A modemet az mmcli parancssoros programon keresztül használtam. Van GUI verziója is, de ha már kínozzuk magunkat, tegyük stílusosan.

Több modemet is képes a program kezelni, ezért minden esetben meg kell adni, melyik modemet akarjuk használni. Azt gondolnánk, hogy mivel egy modem van a telefonban, ezért mindig a 0 lesz a megfelelő modem. Nos, ha véletlenül elbambultam a tájban gyönyörködve, és a telefon elaludt, felébresztve a modem száma megváltozott! Máig nem értem, miért.

A telefon helyzetéhez a következő parancsok szükségesek.

mmcli -m 0 --location-enable-gps-raw
mmcli -m 0 --location-get

Ezzel sokáig eljátszottam, bár a konzolban olvasható nyers GPS koordináták nem szolgáltak túl sok információval. Nem tudom, miért, de a SIM kártya behelyezésével a telefon még gyorsabban merült. Valamit ki kell találnom, mert a teljes vonatút alatt töltőn kellett tartanom, hogy le ne merüljön.

Szólj hozzá!

Címkék: pinephone

A zelitkutató D1-es cikket ír

2023.10.13. 11:54 Travis.CG

Csinátak egy wörksoppot hogy emagyarázzák a hüje kutatoknak hogy kő dé1 es cikket irni. Me nem tuggyuk. Két ellőadó gyütt, hogy magyarázzon. Az első emonta, hogy nem lehet eccerűen megmondani, hogy kő déeggyes cikket irni, me minden cikk más. De azé mégis megmonta, mer akkora ász.

Aszonta kell jó cím. Mint a filmekben. Meg köll valami kísértet levél, vagy kísérő levél. Túl sokk az infó, alig bírom viszaidézni a sok bőcsességet. És jó kísérőlevél köll, mer különben el sem óvassák a kéziratott. Meg jó absztrakt is kell. Tök jó, hogy igy emonták, me én eddig aztatat hittem, hogy jó téma köll, meg jó móccerek. De errül nem beszét, szóva az nem köll. Ja, meg monta, hogy kell sztori. A sztori fontos szerintem is. Onnan tudom a sztártitkokatt.

A másodikk ellőadás a zeggyes kiadókró szót. Van ugyebár a Szpringör, meg van az Emdípéi. Az első a jóó a másodika rossz, eztet rögtön leszürtem. Azé rossz az Emdépéi, mert nagyon gyorsan kinyomja a cikkeket, trükköznek a Q1 számítássalz, mert mútidiszcipilinárisak, és mindég azokat a bessorolásukat hasznájják, amiben magasabb a Q1. És ez rosz. És a Maggyar Tudómányoss Akadémián sem nézik jó szemme azokatt, akik Emdépéíbe publikának. Mikó ott dógoztam, akkó senkinek nem vót baja a Szájentifikk Ripórtal, pedig az is ilyen hulladék lap. Azis elfogad mindent csak jó legyön a móccer. Még azsem baj nekik, ha mások má leírtákk az egészett.

Dehát én csak egy bugris vok, nem érhetem fel éssze eztetet. Tehát Emdépéi rossz, de Szipringer jó.

Aztán nem vót rendes ebéd az ellőadások után. Csak pogi. Abbó is keveset raktak ki, nehogy ebízzuk magunkat. Délután meg jött a kiscsoportos foglalkozás. Kis papírokra felirtuk a problémáinkatt, mié nem tudunk D1-be publikáni. Aztán kerestünk megódást. Néha még talátunk is.

Aztatat javasúták, hogy nézzük meg a zujságot, ami déegy. Nézzzük meg mit szeretnek leközőni. Alakiccsuk úgy a szöveget, hogy szeressék leközőni. Nekem ugy tünik ezaz egész déegy cikkesdi ojan, mint amikó a rosszlányok teszik a szépet a gazdag kuncsaft elött. Csak itt még a pénzt is mi fizettyük a kiadónak.

Ellég sok problémája vót a kutatóknak. Csak néhányat sorollok föl, mer nem akarok könyvet írni. Túl sokkat kell oktatni. Nincs egyértelmü követelmény, mert a minusztérium mást ir ellő, mint a zegyetem, meg mást ir elö a zintézet. És ezek néha nem kompótib...konpatib...szóval nem vágnak ösze. Ezé a kutatok nem tuggyák mihez igazoggyanak. Meg hogyan fizessék ki a drága déegy pulikácijós dijjat.

Gondókodtam ezen az egészen, mikó mentem hazafelé. Egy időben az vót a fontos, hogy legyen cikk. Aztán az inpaktfakor köllött. Meg kelett az idézeccség. Mosmeg a déegy. Mindig van valami, amive mutatni akarják milyen frankok vagyunk. De ettő leszünk frakkok? Me ebbő nem láccik mit csinálunk kutatóként. Ebbő csak számok láccanak. Ez ojan, mintha a filmekrő csak arra emlékeznénk, hogy hány millát termelt és nem arró, mi vót a történés bene.

Me most a zegyetem vezetői nem tuggyák mit csinának a kutatókk, csak azt mennyi déegyet hagyott hátra hasmenés után. És arra buzditanak, hogy miné többet haggyunk hátra. Azé emlékezzenek rám, mert minden cikkbe beirom, hogy GPU, mestersegges intellektus, meg nagy nyelves modell? Mert ez a menő és akkó déegy lesz a cikk? Vagy azé emlékezzenek rám, mert klónoztam egy durva nagy bolhát? Vagy mer szekvenátam egy ritka büdös gombát?

Én azé azt szeretném, ha öreg koromra nem azt kérdeznék, hogy "hogy tudott ennyi déegyes Szpringer cikket irni". Hanem azt: "Papa, minek kelle ekkora bolhát klónozni?" És én ellégedett mosojjal mondhassam: Mert jólesett.

Szólj hozzá!

Címkék: életmód

Új barátom az Informatikai titkárságról

2023.10.01. 18:25 Travis.CG

Két év értelmetlen huza-vona után az egyetem Informatikai titkársága eljutott arra a pontra, hogy érdemben foglalkozzanak a kérésünkkel. Mi ugyanis akartunk venni egy szervert. Erre a titkárság azt mondta, itt egy asztali PC. Mi ismét elmondtuk, hogy szerver kell, mire a titkárság ismét mutatott egy asztali PC-t. Ez így ment két éven keresztül.

Végül eljutott a nagykutyák fülébe, hogy itt van egy szerencsétlen csoport, akik még mindig nem kapták meg, amit akartak. Egyébként onnan lehet tudni, hogy nagykutyák kerülnek a levelezésbe, hogy a másolatot kapók száma drasztikusan megnövekszik. Közben a főnökeim kezdtek beletörődni az elkerülhetetlenbe, és már azt mondták, hogy ha csak PC-t lehet szerezni, akkor legyen PC, csak történjen már valami előrelépés.

A nagykutyák megkérdezték, mégis mire kell nekünk a számítógép. Mi tételesen leírtuk. Erre jött egy kioktató válasz, hogy ezekre az igényekre egy szerver kell, erre nem jó a PC. Tényleg? Mit nem mondanak! Mintha valami ócska szitkomban lennénk.

A másik dolog, hogy ha nagykutyákkal tárgyal az ember, előbb-utóbb megbeszélés keveredik a dologból. Most is így történt. Bár már minden igényünket leírtuk 50 e-mailben, most mégis el kellett fáradnunk hozzájuk, hogy személyesen is elmondjuk az egészet.

Ott volt a beszerzési osztály egy tagja, az üzemeltetésért felelős személy, a titkárság helyettese, és még mi is. Kiderült, nem férünk be egy normál irodába, el kell mennünk a tárgyalóba. Elkezdtek beszélni az egész helyzetről. Az utóbbi két év teljesen kiölte belőlem az érdeklődést a projekt iránt, szóval csak fapofával hallgattam a sok süketelést. Sajnos a megbeszélés eljutott egy olyan pontra, ahol a szerveren futó programok kerültek elő, ami az én feladatom.

Mert egy adatbázis frontend is lesz rajta, amire a kooperációs partnerek feltölthetik a kísérleteik eredményét. Az összes eredmény nálunk lesz, és majd ebből kell statisztikákat számolni. Sajnos erre nincs kész megoldás, így fejleszteni kell egy viszonylag egyszerű weboldalt, hozzá egy viszonylag egyszerű adatbázissal. Mikor az üzemeltetésért felelős ember megtudta, hogy én készítem a frontendet, anélkül, hogy egyetlen sor kódot is látott volna, elkezdte mondani, hogy ez micsoda biztonsági rés, mert a kutatók nem képesek normális kódot írni, ő már most biztos benne, hogy nem lesz védve az SQL injection ellen. Mert már olyan dolgokat tudnak beírni a hekkerek a HTML mezőkbe, hogy még ő sem érti, nem ám én. Ha pedig az én weboldalamat feltörik, akkor átveszik az irányítást az azt futtató virtuális szerver felett. Következő lépésként kijutnak a virtuális gépből, megtámadják a többi virtuális gépet és az egész egyetemi infrastruktúra halála következik be.

Azt is meg kell értenem, hogy nekik nincs idejük, hogy az én kódomat ellenőrizzék, nem segítenek semmit a szerver adminisztrációba, ezért nekem kell majd a biztonsági frissítéseket felrakni. Hatalmas nyugalmat erőltettem magamra és azt mondtam, menni fog a frissítések felpakolása.

Elmondta, hogy komoly cégeknél biztonsági feltételeknek kell megfelelni egy weboldalnak, sőt, a kormányzati szerveknél még nemzetbiztonsági feltételek is vannak, amelyek még szigorúbbak. Ennek a monológnak amúgy nem értettem, mi volt a lényege, mert az egyetemnek nincs semmilyen ajánlása, előírása. Nincs audit, semmilyen ellenőrzés.

Aztán megint visszatért az SQL injectionra (mintha más támadási felület nem is létezne), hogy ha keretrendszert használnék, akkor sokkal biztonságosabb lenne a weboldal. Kértem tőle, hogy akkor mondjon egy biztonságos keretrendszert.

Elkezdett hadoválni, hogy egyik sem jó, mert ha megszűnik a keretrendszer támogatottsága, akkor nem jönnek ki hozzá frissítések. Meg sztorizgatott, hogy hogyan törnek Wordpress oldalakat. Megkérdeztem, hogy akkor a saját megoldás miért nem jó? Azt válaszolta, hogy az még több rést tartalmaz.

Mondtam, hogy rendben, én át tudom írni akármilyen keretrendszerre a frontendet, csak mondja meg, melyiket használjam. Megint jött a süketelés, hogy nem tud egyértelmű választ adni. És itt el is érkeztünk oda, miért utáltam meg ezt az embert. Fikázni bárki tud, ahhoz nem kell tudomány. Konkrét segítséget nyújtani már nehezebb, ahhoz érteni is kell a témához.

Megint nekiszegeztem a kérdést (talán kicsit indulatosabban a kelleténél), hogy akkor mi legyen, ha saját fejlesztést nem lehet, de keretrendszert sem tud ajánlani? Végül kinyőgte, hogy legyen Laravel, mert az nagyon jól véd az SQL injection ellen. Végül is igen, tavaly óta nincs újabb ismert SQL-hez köthető sebezhetőség. Helyette van cross-site scripting :-)

Kérdezte, mit fog futtatni a szerver. Mondtam Linuxot. Megrázta a fejét. Kiderült, a webkiszolgálóra volt kíváncsi. Mondtam nginx. Megint jött a fintorgás, hogy ha nem számítunk nagy forgalomra, akkor felesleges. Kérdeztem, akkor mi legyen? Azt felelte, ő valahogy mindig visszatért az Apache-hoz.

Zárásként mejegyzem, hogy nem ez az egyetlen egyetem, aminek a berkeiben szervert üzemeltetek. Érdekes, azokon a helyeken sokkal támogatóbb a csapat. Valamint, ki tudja, miért, de van idejük figyelni a hálózati forgalmat, és szólni, ha valami gyanúsat találnak. Nem fikázzák az ember munkáját, hanem gyakorlati tanácsokkal látják el. Ez az ember meg hárítja a felelősséget, kötekedik. Remélem többet nem találkozom vele.

2 komment

Címkék: biztonság életmód

A tökéletes hekker telefon

2023.09.24. 18:00 Travis.CG

Mitől lesz tökéletes egy telefon? Attól, hogy csúcs hardver van benne? A tűéles kamerától, ami vaksötétben is zajmentes képet készít? Vagy attól, hogy a készülék gyártója nem támaszt semmilyen akadályt a felhasználó útjába, aki így tényleg azt csinál a készülékkel, amit akar?

Számomra az utolsó gondolat a válasz. Nem baj, ha a hardver döcögősebb, de azt csinálhassak vele, amit akarok. Szerencsére van ilyen telefon, a PinePhone.

A PinePhone nem egy csúcs hardver. Őszintén szólva a kommersz telefonok között elég gyenge. Az aksi úgy merül, mint egy túlsúlyos nehézbúvár. Csupán 5MP-s kamera van benne, de még egy képet sem tudtam készíteni vele. Nem vízálló, nincsenek rajta a kedvenc appjaink. (Illetve rajta lesznek, ha az illető lefejleszti hahaha.) Amik rajta vannak, azok sem működnek mindig. Az UI akadozik, még számomra is, pedig én nem látom a 60Hz és a 120Hz frissítés között a különbséget (sőt, a full HD és a 4k között sem érzékelek különbséget, de ez van, ha az ember túl sokat tolta a C64-t Junoszt TV-n).

Van viszont SD kártya foglalalt, jack dugó, ami a füles mellett a UART-ként is funkcionál ééééééés cserélhető aksi! Mivel én hosszú évekig használom az eszközöket, ezért a cserélhető aksi nekem létszükséglet.

Egy rendszer telepítése olyan egyszerű, hogy szégyen leírni. De azért leírom, mert semmit sem szégyellek. Szóval rámásoljuk a stuffot az SD kártyára, belerakjuk a telefonba és arról bootolunk (bekapcsoláskor a hangerő le gombot is nyomva tartjuk.) És kész! Ha nem nyomunk le semmit, akkor a belső tárhelyről bootol, tehát ha elrontunk valamit, akkor sem vágjuk gallyra a rendszert. Vagyis dualbootos a teló. Mondjon nekem valaki még dual bootos telefont? Nem látom a tolongást.

Persze rögtön raktam rá egy Kali-t. Majd engedtem a megalomán csábításnak, és kiadtam az sudo apt install kali-everything parancsot, és két órára magára hagytam a szerencsétlen telót. Letöltötte a fél internetet és felrakott mindent. Ennyi felesleges programot szerintem az életben nem telepítettem még semmilyen eszközre. Még a Visual Studio Code is ott vigyorgott az alkalmazások között. Soha az életben nem fogom használni. Egyszer elindítottam kíváncsiságból, és megy. Hülyén néz ki, teljesen használhatatlannak tűnik ilyen kicsi képernyőn, de megy.

Nagyon tetszik a multitask. Amikor telepítettem, és megnyitottam a konzolt, simán át tudtam menni a böngészőre, majd visszalépve láthattam, hol tart a telepítés. Ez az igazi szabadság, nem a huszadik alkalmazásbolt, amit feltétlenük telepítened kell, különben nem használhatod az eszközt.

Mint mondtam, azért sok probléma akad. Fényképet még nem tudtam csinálni, de YouTube-on vannak emberek, akik már valami zöldesen elmosódott fényképeket készítettek. A beépített időjárás alkalmazás kezelhetetlen (de azóta egy frissítésnek köszönhetően már megy). Le akartam törölni az appot, de nem lehetett, mert a programkezelő is fagyott. Egyes programok elindulnak, de látszólag nem csinálnak semmit. A felhasználói felületen érződik egyfajta desktop hatás, mintha csak gyorsan átportolták volna az ablakkezelőt. Ami egyrészt jó, ha egy KDE alkalmazást akarsz elindítani, de telefonos alkalmazások esetén kényelmetlen.

Használatával kicsit visszajöttek számomra a 2000-es évek. Abban az időben bárkinek meséltem a Linuxos kalandjaimat, rendre azt a választ kaptam, hogy "ez Windows-on kiforrott és pöccre megy". Ezen a telefonon sem megy pöccre az, ami a mainstream telókon alapnak számít. Akkor sem, és szerintem most sem tudom jól és meggyőzően elmondani, miért jó az, ha küszködve érünk el valamit. Talán elpuhulás ellen jó, ha nem adjuk át magunkat a kényelemnek. Vagy olyan, mint felfedezőnek lenni egy dzsungelben, ahol minden lépésért meg kell küzdeni egy nagy machetevel.

Akár mi is legyen a válasz, az biztos, hogy a desktop Linux is azért válik egyre jobbá, mert vannak emberek, akik veszik a fáradságot és a mindennapi problémáikat ezzel a rendszerrel akarják megoldani. Ha ez a telefon valaha sikeres lesz, akkor az azért is lesz, mert vannak hozzám hasonlók, akik nyüstölik.

Viszont olyasmiket is meg lehet vele csinálni, amit a népszerű modellekkel nem, vagy csak körülményesen. Igaz, ezek olyan funkciók, amikre nincs is szüksége a felhasználók 90%-nak. Például bash-ból lehet SMS-t küldeni. Be lehet ssh-zni, ezért szerintem könnyen lehet SMS gateway-nek használni. GCC, de még a Go is fut rajta. A telefonon lehet fordítani! A Linux által támogatott USB eszközök elég könnyen használhatóak. Én egy wifi adaptert, webkamerát és billentyűzetet próbáltam ki, a kamera kivételével mindegyik jól ment. A kamerát is felismerte az eszközt, de szerintem nem tudott elég áramot felvenni a rendes működéshez.

Könnyebb rá hardver modokat készíteni, mint más telóra, mert vannak rajta GPIO portok. Aki fél, hogy kémkednek utána, az hardveres kapcsolókkal kiiktathatja a kamerát, wifit, GPS-t. Már most is kapható hozzá billentyűzet, amivel a Nokia Communicator életérzést hozhatjuk vissza. Van hozzá dokkoló, ha valaki úgy érzi, desktoposat kell játszani. És van LoRa modul is... El sem tudom képzelni, kinek lehet szüksége rá, de ez is egy opció. Remélem a lista tovább fog bővülni.

Elérhetőek hozzá cserealkatrészek. Ha bedöglik, javíthatom anélkül, hogy a szolgáltató, a Google vagy akárki el akarna gáncsolni. Teljesen offline is működőképes. Nem kell semmilyen cloud azonosító, hogy elindíthassam. Rátelepíthetjük a wikipédiát, ha valaki posztapokaliptikus kütyüt szeretne belőle fabrikálni.

Természetesen nem állhattam meg, hogy az OpenGL funkciókat meg ne nézzem. Mesa driver van hozzá, OpenGL ES 3.3 kompatibilis. Eddig csak a glxGears-t néztem meg, azzal nem volt hiba, úgyhogy demót is fogok rá írni.

Szólj hozzá!

Címkék: biztonság pinephone

Érintőképernyő csere

2023.09.17. 19:51 Travis.CG

Gyermekem kapott tabletet. Kicsit korainak éreztem, mert még nem látja át teljesen, minek mennyi az értéke. Hiába mesélünk neki a családi kiadásokról, hiába látja a bevásárlások végösszegét, mivel azokat mi fizetjük, nem ő, ezért le is pereg róla az egész. Az sem segít sokat, hogy nagyiék pénzzel tömik. Megértem, hogy ők sem tudják mit adjanak neki, mert a játékokat már kezdi kinőni, de komoly dolgok még nem foglalkoztatják.

Tehát csemetém számára minden teljesen természetes, a pénz holmi levegő, amit csak be kell szippantani a tűdő-pénztárcába, ha meg több kell, csak nagyobbat szippantunk. Ennek megfelelően kezelte a tabletet is. Akkor is, utána is többször elmondtam neki, hogy ez volt az első és utolsó tablet, amit vettem neki. Ha tönkremegy, nem lesz másik.

Hallotta, amit mondtam, de biztos, hogy nem értette. Abból is látszott, hogy egy kézen egyensúlyozta, amikor vitte. Ha figyelmeztettük, hogy le fog esni, meg sem hallotta. Aztán egyszer tényleg leesett, de mivel nem lett látható baja, továbbra is úgy cipelte. Néha ideges lett rá valami miatt, akkor meg ököllel ütötte. Ilyenkor mondtam neki, hogy a szerszámaim között van egy nagyobb kalapács, azzal gyorsabban szét tudja verni és a keze sem fog megfájdulni.

Gyermekem nem tudta, mindez hova fog vezetni ez a hozzáállás, de én igen. Csak idő kérdése volt, hogy valami katasztrófa történjen. Ami a nyáron be is következett. A nagyiéknál a tablet lecsúszott a járólapra és a képernyő szétrepedt. Mikor meglátogattuk, nem merte elmondani, mert azt hitte mérgesek leszünk rá. Miután kiderült, mondtam neki, hogy nem vagyunk mérgesek, csak nem kap másikat. Emlékeztettük rá, hogy ezt már régen megmondtuk. Ekkor kezdte megérteni, hogy itt valami végleges és visszavonhatatlan történt. De mivel még működött a tablet, még élt benne a remény, hogy minden változatlan lesz.

A dühöngő csapkodások mindenesetre megszűntek. Viszont a repedt képernyőről a hetek múlásával apró szilánkok kezdtek hullani. Üzletet ajánlottam neki. Ha a spórolt pénzéből vesz egy új képernyőt, akkor kicserélem neki. Belement.

torott.jpg

A képernyőt megrendeltem, de gondok akadtak a beszerzéssel, ezért csúszott a szállítás. Közben újabb szilánkok tűntek el a képernyőről. A végére pedig tölthetetlenné vált a tablet. Ez utóbbit akkor még nem tudom, mi okozza.

Csere előtt megnéztem pár videót, hogyan csinálják a profik, majd nekiláttam. Az új képernyő kibontása után vettem észre, hogy rossz színt rendeltem. Pontosabban eszembe sem jutott, hogy más színe is lehet, mint fekete, ezért nagyot néztem, amikor egy fehér képernyő bukkant elő, amit ráadásul szürkeként jellemeztek a leírásban.

hatlap.jpg

Először persze rosszul csináltam, mert a törött üveg kezdett elválni a képernyő többi részétől, így nem sikerült elsőre levenni a hátulját. Mikor felismertem, hogy mi a hiba, újra próbálkoztam. Szétszedve átnéztem az egyes egységeket. Érdekes módon voltak alkatrészek, amelyek nem voltak a készülékben! Például hiányzott egy kábel, ami az alaplapot összekötötte egy másik modullal.

szetszed1.jpg

A csavarokkal nem volt baj, pedig féltem, hogy esetleg valami különleges formát használnak, amihez nem lesz szerszámom. Amivel viszont meggyűlt a bajom, az a gombok kiszedése. A videón a fickó csak megfújta hajszárítóval, amitől elengedett a ragasztó, és már kis is szedte. Nekem nem akart még megmozdulni sem, nagyon feszegetni meg nem mertem, mert mondták, hogy könnyen szakad. A hajszárító meg felmelegítette az akkumulátort is. Gondoltam ez nem lesz jó, úgyhogy inkább kiszedtem a többi részegységet, csak utána estem neki ismét a hajszárítóval.

szetszed2.jpg

Végül egy tűvel piszkáltam ki, amivel alá tudtam nyúlni. A fényérzékelő pedig bent maradt a régi képernyőbe, nem jött ki az alaplappal együtt, ahogy a videó mutatta. Ezt csak akkor vettem észre, mikor össze akartam szerelni.

Megnéztem az USB csatlakozót is. Arra a következtetésre jutottam, hogy tele van kosszal, azért nem tölt. Egy régi fogkefével és alkohollal áttörölgettem. Mikor már megcsillantak a fém szálak a fényben, akkor tudtam, hogy jó lesz.

Az összeszerelés már könnyen ment. Csak egyszer cseréltem fel az alkatrészek sorrendjét, amit gyorsan orvosoltam. Rádugtam a töltőre és töltődött. Gondoltam, nagy baj már nem lehet. Mikor elérte a 75%-t, bekapcsoltam és átnéztem a funkciókat. Működött minden.

Lányomnak ezután jött a fekete leves. Ki kellett fizetni. Persze azonnal megpróbált kibújni a kötelezettség alól: "neked úgyis van ennyi pénzed", meg "miért kell kifizetni?". Hajthatatlan voltam. Láttam rajta, mikor kézbe vette az évek óta spórolt pénzét, és kiürítette a perselyét, hogy megértette a leckét. Azóta nem felejti a földön a kütyüt. Azóta nem hagyja az asztal széléhez vészesen közel. Sőt, megtartotta az új képernyő habszivacs csomagolását is, és ha nem használja, abba rakja vissza az eszközt. Kíváncsi vagyok, mennyire lesz tartós ez az új tapasztalat. De ha elfelejti, én még egyszer végig tudom csinálni.

kesz.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: barkácsolás

Function 2023

2023.09.13. 13:00 Travis.CG

Amint bekapcsoltam a laptopom, az rögtön rácsatlakozott a party weboldalára. Ez egy jó mondat lenne a "honnan tudod, hogy visszajáró scener vagy" kezdetű felsoroláshoz.

Ennek ellenére nagyon furcsa itt lenni. Már három óra, és látszólag nagyon kevesen vannak. Máskor már nem volt hely a kisteremben, most meg a fele üres. Azért elhoztam az egyik projektemet arra az esetre, ha nem tudnám elütni az időt. Csak halkan gépelem ezeket a sorokat, mert mellettem Visage interjút ad. Nem is akarok zavarni, ezért kicsit kimegyek, ahol Pista arról beszél, milyen érzés neki a friss apaság. Most épp ezért nem tudott release-t hozni. (Bár én nem emlékszem, hogy egyszer is beadott volna valamit.) Közben Adt dobál valami apró műanyag karikával. Azt hiszi nem látom.

Kicsit olyan érzésem van, mintha az emberek lemondtak volna a partiról, csak mert az utolsónak van beharangozva. Furcsa. Talán később többen lesznek. Kint sétálva hurkapálcára ragasztott rajzolt figurákat lehetett látni.

Négy óra után már tényleg többen voltak. Találkoztam Grass-al. Örültem, hogy eljött, mert korábban arról beszélt, lehet, hogy kihagyja a partit. Kaptam tőle matricákat, amelyek design-ban utaltak a demójukra. Megcsodáltam Ratman hatalmas billentyűzetét is.

bigkeyboard.jpg

A zene kompóra nem lehet panasz, egészen sok dallamos alkotást adtak be. A kompót egyetlen apróság zavarta meg, a grillsütő. Illetve az elosztó, ami a feltöltésért felelős eszközöket és a grillsütőt is ellátta árammal. Úgyhogy volt egy kis szünet. A MoonShine egy másik tagja is indult a kompón egy SID zenével. (Utolsó előtti lett, ami nagyon letörte, próbáltuk vígasztalni, már amennyire Discordon ez lehetséges.) Mikor minden lement, mögöttem egy külföldi sajnálkozott, hogy nem indult, mert könnyű győzelme lett volna. Hahaha, a kis elbizakodott.

A grafikák is nagyon jók voltak. A retro vonal volt az erősebb. Grass képe nagyot ütött. Kézzel rajzolt képek viszont kevesebben voltak. A fotóknál elég sokáig nem mutatták a képemet, amiért azt hittem, hogy előzsűrizték, mint tavaly. Magamban fortyogtam, hogy a penészes kenyérről készült képet leadták, az én képemet meg kidobták. Utólag visszagondolva azt hiszem, nem volt előzsűri, láthattunk minden képet.

A játékok között volt egy Duke Nukem feldolgozás, Feryx két játékot is készített, amiből az egyik valami poén Matthew-al a főszerepben. Gondolom ez valami válasz arra, hogy Matthew QBParty-ra adott be egy játékot, amiben Feryx szerepelt. Majd következett egy játék, amiben hurkapálcán mozogtak a rajzolt karakterek. Hmm, a kertben nem ilyesmiket láttam?

A folyosón összeakadtam Grassal, aki megjegyezte, hogy kíváncsi a Linuxos demómra. Erre Dev0 megkérdezte, milyen Linuxot használok, aminek az lett a vége, hogy hosszasan értekeztünk a disztribúciókról, a wild kompóról meg lemaradtam. Azért Viti újabb lézershow-ját sikerült megnéznem.

A régi gépek kompóján azt vettem észre, hogy a Plus/4 scene kezd éledezni. Már Árkon is mozgolódtak. Úgy tűnik nem csak egy fellángolás volt, hanem komoly visszatérés. Lethargy nagyon hangulatos demót adott be, ami nem scroller. Nem kedvelem a scrollereket.

A 256 byte intrókat a nyugi teremben néztem végig. Szerintem nagyon jók voltak, a szokásos Function-ös szintet hozták. Bár mögöttem valakinek mindegyikre volt egy lefitymáló megjegyzése. A legtöbbet hangoztatott ez volt: "Ez is shadert programozott", ami arra utalt, hogy az effekt a ShaderToy-hoz hasonló látvánnyal bírt. Még HellMood-ról is megállapította, hogy "nem olyan jó programozó", mert csak 32 byte-ban tud igazán kiteljesedni, 256 byte-ot nem tud rendesen megtölteni tartalommal, csak sok 32 byte-ból rak össze egyet. Nem is tudom, mit kellene szólni az ilyen megjegyzésekre. Talán semmit. HellMood ott lesz a dobogón, a mögöttem ülő meg nem.

Kicsit kimentem, ahol Higher/Than-el találkoztam. Gyerekestül. Épp Citrussal vitatták meg a matematikai deathmetált, vagy mi a fenét, amikor odaértem. Netro apai örömök elé néz, ezért érthető módon arról is sok szó esett. Láttam Blueghost-ot is, sajnos nem tudtunk beszélni, pedig kíváncsi lettem volna, mi van vele, kihagyott pár partit. Matthew teljesen bezsongott, hogy demóban lesz a zenéje. Próbáltam elmagyarázni neki, hogy én nem vagyok egy top kóder, ráadásul grafikusnak még annál is rosszabb vagyok, és ezt a kettőt nem fogja tudni ellensúlyozni a zenéje. Az üzenetem nem ment át, az eufória cunami elsöpörte. Ismét elmesélte, mennyi energiát ölt bele a zene elkészítésébe, én meg ismét végighallgattam. Remélem nem lesz nagyon csalódott, ha meglátja a végeredményt.

Mivel már öregszem, a koncerteket át szoktam aludni, hogy bírjam az esti gyűrődést. Hét perccel ébredtem fel a kompó előtt. Felkaptam a laptopot, majd indultam a szervezők felé. Ugyanis az volt a linuxos kompógép. Gyorsan beállítottunk mindent, majd lementem a nézőtérre. Az intrók most nem voltak annyira emlékezetesek. Conspiracy bemutatta, hogy mire számítsunk tőlük legközelebb, és igen, nagyon fogom várni, mit fognak legközelebb beadni az új tool-al. The bad sectors a potya 5k-val foglalt magának egy dobogós helyezést a 64k-k között. Ezt nekem is el kellene sütnöm egyszer. Archee golyós-zenés flippert csinált, ami erősen hajaz egy korábbi zongorázós intrójára.

Aztán jöttek a demók. Lement a demóm és nem fújogtak, úgyhogy ez már egy fél siker. Utánam jöttek az igazi indulók. Kaptunk két Function búcsúztató demót. Netro break táncos demója jó volt. Azt hiszem nem motion capture volt a mozgás, ami azt jelenti, hogy sok munka lehetett a táncrészletek leanimálása. Slyspy megmutatta, hogy BoyC új tooljával is hasonlókat tud, mint a korábbival. A Crisis Production pedig továbbra is krízisben van, amit demókészítésbe vezetnek le. A TGD demója, a Nulla nevével ellentétben sokkal több volt annál. Jimmi később azt írta, hogy a modellek alacsony poligonszámúak voltak, de nekem ez nem tűnt fel. A CSG effektek szerintem nagyon jól néztek ki.

Végül jött az, amire senki nem számított: az Ümlaut Design para-demója. A kézi kamerás jelenetek, VHS-t idéző képi világ és paráztatás ezerrel. Szerencsére nem tolták túl a jumpscare részeket. Állítólag vannak kapcsolatok a jelenetek között, de otthon háromszori megnézésre sem jöttek át nekem. Például az elején a hotelszoba ég, de ezt nem tudom, honnan lehetne tudni. Ha Gargaj nem mondta volna el, rá nem jöttem volna magamtól. Ettől függetlenül nagyon újszerű, friss és ötletes. Ráadásul Gargaj új embert hozott be a demoscene-be ezzel az alkotással, aki így sikerélményhez is jutott.

Később páran arról elmélkedtünk, hogyan csinálták a kézikamerás felvételeket. Én mobiltelefonra tippeltem, de Archie szerint ehhez nem elég a gyorsulás szenzor, kell a kamera is, ami a szenzor pontatlanságát ellensúlyozza. Ez szerintem túl bonyolulttá tette volna az egész demó elkészítését. Végül kiderült, hogy Oculus Rift állt a háttérben, mert azt egyből lehet Blenderbe integrálni.

A compóblokk után egy kisebb beszélgetés alakult ki Feryx, Matthew és köztem. Feryx felismerte, hogy azért a béna tartalom ellenére az engine-em kódja talán használható lenne másra is. Megkérdezte, miért nem őt kértem fel a modellek és textúrák elkészítésére. Honnan kellett volna tudnom, hogy őt kérjem meg? Matthew sem kenődött el teljesen, szeretne még egy közös munkát. Ha így nézzük, akkor nem is volt kudarc a demó. Kérdeztem Higher/Than-t is, mit szólt a greetings részhez, amire csak annyit válaszolt, hogy örült neki, de elírtam a csapat nevét. Francba!

Az eredményhirdetés is elég jól alakult. Kiderült, hogy a képem első lett! Ennek nagyon örültem. Eredetileg a képet egy pályázatra akartam beadni, de végül lustaságból nem töltöttem fel. Utólag ez jó döntésnek bizonyult. Ha a pályázatot megnyerem, annak sem örültem volna úgy, mint a Function első helynek.

dij.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: demoscene

Bevezetés a számítógép rendelésbe

2023.09.08. 11:17 Travis.CG

Üdvözlök mindenkit az első órán. Itt meg fogják tanulni, hogyan rendelhetnek számítógépet lassan és idegörlő módon egy nagyhírű egyetem berkeiben. Jegyzetelni nem szükséges, mert úgyis újabb és újabb akadályokat találnak ki, amivel mi oktatók sem tudunk lépést tartani. A vizsgára bocsátás feltétele különböző öngyilkossági módok előkészítésének bemutatása. Visszajelzéseink alapján erre a tudásra van a legnagyobb szükség, miután a való életben is megpróbálnak rendelni.

Frontális oktatás lesz, ami azt jelenti, hogy maguk ülnek és kussolnak. Grimaszolás megengedett, ezt úgyis gyakran fogják csinálni, miközben a gazdasági csoporttal kommunikálnak.

Most beszélni kellene, mi is az a számítógép, de teljesen felesleges, mert a titkánők sem tudják mi az. Bár az órák során én a titkárnő kifejezést használom, tudniuk kell, hogy az adminisztrációs szakreferens, adatbeviteli manager és egyéb titulus mind ugyan azt takarja. Egy cseppet se érezzék magukat rosszul, a maguk háta mögött ők is derogáló kifejezésekkel beszélnek önökről, úgy mint: tökkelütött tudós, beképzelt majom, de a bukó paraszt is előfordul. Ez utóbbit akkor aggatják az emberre, ha a megrendelő nagyon szívére veszi az egész rendelési procedúrát és megfeledkezik magáról.

Épp ezért már az elején leszögezzük: ez a kurzus nem arról szól, hogy sikerüljön egy rendelés. Ez a kurzus arról szól, minél kevésbé legyen sikertelen. Ha észben tartják, hogy itt nem nyerhetnek, sokkal több hajszáluk marad, és kevesebb gyomorpanaszuk lesz. Való igaz, számítógépük sem lesz, épp ezért olyan népszerű az Abakusz+Palatábla gyorstalpaló kurzusunk.

Tehát először összeállítják álmaik számítógépét, amit még a pénzükből meg tudnának venni. Jól nézzék meg, mert többet úgysem fogják látni. A rendelés leadása után akár ki is dobhatják. Egy anekdota szerint egyszer valaki tényleg azt kapta, amit megálmodott, de rá fél órával később elvitték a gépet, már rájöttek, hogy összecserélték egy vezető beosztású ember rendelésével.

Szóval, miután összeállították a konfigurációt, jöhet a közbeszerzés. Aki nem tudná, ez mit jelent, annak egy neves közgazdász magasztos szavaival tudom illusztrálni: gagyit drágán. Ha valakiben felmerül a kérdés, hogy ennek mi értelme, annak elmondom: a spórolás. Most többen láthatóan lefagytak a padsorokban, pedig egy átlagos hollywood-i film sokkal több logikátlan részletet tartalmaz, és azon könnyedén átlendülnek.

Miután leadták az álom konfigurációnál sokkal gyengébb gép árajánlatait, akkor jön a második akadály: a titkárnő. Ők általában olyanok, hogyha átállítják a gépüket dupla klikkelésről szimpla klikkre, akkor két év múlva sem fogják érteni, miért indul el egymás után két Internet Explorer. De ez nem akadályozza meg őket abban, hogy például a szerverre leadott konfigurációjukat asztali PC-re cseréljék, mondván, hogy "ugyan olyan".

Innentől kicsit lelassul a rendelés. Általában két-három hónap múlva kapnak emailt, amiben különböző okok vannak felsorolva, miért nem indult el a rendelés. Ezekért az okokért mindig önök lesznek a felelősök, teljesen mindegy, milyen gondosan jártak el. Amennyiben két hónap után önök érdeklődnek a rendelés állása felőle, akkor maguk "türelmetlenek", akik nem veszik figyelembe mennyire túlterhelt az adminisztrációs részleg. Ezért ezt nem ajánljuk.

Egy idő után valamelyik eset be fog következni: megszűnik a forgalmazó cég, elavul a megrendelt termék, esetleg az árak emelkednek. Ilyen esetben azonnal újra kell indítaniuk az egész eljárást.

Ezzel el is érkeztük óránk végéhez. A kurzus további részében meditációs technikákat, stresszkezelést és illegális, nyugtató hatású drogok beszerzését fogjuk megismerni. Gyakorlati foglalkozáson azt vesszük végig, hogyan vessük le magunkat magas helyről, vagy miként ugorjunk vonat elé. Üzemlátogatás is lesz egy pszichiátriai klinika zártosztályán, hogy végül ismerős helyre kerüljenek. Köszönöm a figyelmet.

Szólj hozzá!

Címkék: életmód

Utolsó helyzetjelentés a készülő prodról

2023.09.08. 10:05 Travis.CG

Elkészültem a demó 99%-val, ezért jöjjön egy gyors helyzetjelentés. Habár a Function-ös produkció textúrái elég rondák, azt kell mondanom, hogy kód szempontjából eddig ebben van a legkevesebb kompromisszum. Igaz, már több, mint fél éve készül, ezért volt idő mindent alaposan megcsinálni. Közben még bugokat is tudtam javítani.

Lássuk, mit is tanultam a fejlesztés során.

Textúrázás

A modellezni elfogadhatóan tudok, de a textúrázással eléggé bajban vagyok. Sajnos nem kaptam segítséget, de a demó készítése során elsajátítottam néhány fogást Blenderben. Már tudok ecseteket készíteni, modellre festeni, UV koordinátákat szerkeszteni. Mivel grafikailag analfabéta vagyok, ezért nyilván az eredmény sem jó, de talán az új csapattagok megszánnak a jövőben. A Substance Painter árát viszont sikerült megspórolni.

Mátrixok

Rá kellett jönnöm, hogy a transzformációs mátrixokról elég hiányosak voltak az ismereteim. Azt hittem értem őket, mégis többször előfordult, hogy a 3D modellek nem úgy mozogtak, ahogy szerettem volna. Persze, mert mindig elfelejtettem, hogy a mátrix szorzásnál a tagok sorrendje nem felcserélhető. A fejlesztés vége felé sokkal kevesebb ilyen jellegű hibát ejtettem, kezdett a fejemben helyrezökkenni a tudás.

Depth of field

Elhatároztam, hogy készítek egy ilyen effektet. Ez elég nyögve nyelősen indult. A neten általában olyan kódokat találtam, amiben előre legeneráltak egy éles képet, valamint egy olyan képet, ami nincs fókuszban, majd a kettőt összemosták. Ez nekem nem tetszett. Én olyat akartam, ahol az elmosás mennyiségét a távolság határozza meg. Itt is először rossz nyomon indultam el. Mindenáron a kernel méretét akartam változtatni, ami nagyon nem volt optimális, ráadásul előre le kellett foglalnom egy nagyobb tömböt a kernelnek, de abból csak egy töredéket használtam legtöbbször. Végül egy elejtett kommentben megláttam, hogy nem a kernel méretét kell változtatni, hanem a Gauss-függvény szórását. A kód is szebb lett, az eredmény is jobb lett.

Itt még van hely az optimalizációra, mert a profik az elmosást két lépésben csinálják meg. Az én grafikus motoromban maximum két render ciklus lehet, ezért egy lépésben mosom el a hátteret. Ez NVidian semmi gondot nem okoz, viszont az Intel integrált chipje már nyöszörög.

Ragyogás

Akartam egy gloom effektet is, mert szerintem nagyon jól néz ki. Miután az előző effektből megtanultam hogyan kell Gauss-függvényhez együtthatókat számolni, már ez sem volt nehéz. Az eredmény sokkal látványosabb lett.

Modell hierarchiák

A demó egyik központi látványeleme egy robot. Ennek a robotnak mozogni kellett, mert azt találtam ki. Sőt, egy jelenetben az alkatrészek önálló életet kezdenek. Erre azért ráment pár hónap, mire minden úgy nézett ki, ahogy akartam. A robotot felépítő elemeket egy hierarchikus rendszerbe helyeztem. Ezt elkészítettem Blenderben, majd egy saját Python szkripttel kiexportáltam. Úgyhogy kezdem egyre jobban érteni a Blender Python API-ját is. Az exportálás is megérne egy bejegyzést, mert ott sem sikerült mindig a megfelelő elemet elmenteni. Néha azután jöttem rá, hogy rossz az exportálás, miután a saját kódom nem tudta pontosan úgy megjeleníteni az elemeket, ahogy a Blender tette. Sokáig például ahelyett, hogy a végtag elfordult volna, a végtagot alkotó elemek a saját tengelyük körül forogtak. Ugye itt is a mátrixokkal volt a gondom, mert nem értettem teljesen a működésüket.

Bézier-görbék

Már egy korábbi demómban használtam bézier-görbéket a kamera mozgatására, az akkori kód csak négy kontrollpont kezelésével tudott csak megbírkózni. Ráadásul olyan kódot akartam írni, hogy később más közelítési eljárásokat is felvehessek a metódusok közé. A megoldás elég jó lett. Itt is Blenderben készítettem a görbéket, majd Python-al exportáltam.

Változó sebességű scroller

Ez tényleg csak egy apróság, de ezzel is mennyit pepecseltem! Azt akartam, hogy egy felirat változó sebességgel fusson. Tényleg nem gondoltam, hogy olyan bonyolult ez, csak kell egy színusz függvény, meg az idő, és kész. Az eredményt pedig felhasználom a felirat X koordinátájába. Ehelyett a szöveg folyamatosan visszafelé akart menni. Még akkor is, amikor a színusz függvény abszolút értékét adtam át. Végül egy blogposzt mentett meg a szégyentől.

Szóval még mindig van egy nap, a demó szinte kész és úgy néz ki, ahogy terveztem. Nem úgy, ahogy szeretném, de mindent nem lehet. Ráadásul Matthew sem fogja azt hinni, hogy csak felültettem, amikor a zenéjét elküldte. Most elégedett vagyok a teljesítményemmel. Majd amikor utolsó lesz, akkor majd jön az önsajnálat, de addig még van pár nap :-)

Szólj hozzá!

Címkék: demoscene

Élet a Moon Shine berkeiben

2023.09.01. 18:24 Travis.CG

Lassan egy hónapja vagyok tag, lássuk milyen az élet egy demócsapatban, amit nem én irányítok. Először is, kicsit még olyan, mintha egyedül lennék. Eddig nem sok segítséget kaptam a demó elkészítéséhez, úgyhogy készüljetek fel a saját magam készítette textúrákra. Még annál is rettenetesebb lesz, mint amire számítotok.

Másrészt viszont nagy élet zajlik a Discordjukon, mintha egy alkotóműhely lenne, nem is demócsapat. Nem múlik el nap, hogy valaki fel ne tegyen egy félig kész zenét, tanácsot ne kérjen, hogyan lépjen tovább. Persze mindig van valaki, aki hozzáfűz egy-két gondolatot, ezért nincs az az érzésem, hogy csak magamnak gyártom a demót.

Ettől szívesebben csinálok valamit. Látom a többiek is dolgoznak valamin, nem csak ülnek némán, én is nagyobb motivációval állok neki kódolni. A félig kész zenék és grafikák röpködnek, szóval ez jó.

Amin még nagyon meglepődtem, hogy sok fiatal van a csapatban. Ez úgy derült ki, hogy valaki megkérdezte, mi az a DOS. Először nagyon öregnek éreztem magam. Nem azért, mert tudom mi az, hanem mert használtam. Aztán azért éreztem vénnek magamnak, mert kiderült, hogy az illető 13 éves. Anélkül, hogy túl sok demográfiával untatnálak titeket, elég az hozzá, hogy több a nálam fiatalabb, mint az öregebb.

Kérdeztem azt is, mit lehet releaselni MoonShine alatt, de erre nincs megkötés. Seffren, a csapat vezetője elutasítja a demoscenen bellüli elitizmust, ezért még egy magamfajta kóklernek is jut itt hely. Fejlődni pedig lehet, mert vannak, akik C64-en és Amigán is tudnak kódolni. A kezdő lökést meg tudják adni nekem, ha nyitni akarok a platformok felé.

Összességében eddig minden rendben van. A Function-re a release készül, jól haladok vele. A tervek nagy részét sikerült megvalósítani. Az effektekkel még nem haladtam, azok az elkövetkező egy hétben fognak születni.

Szólj hozzá!

Címkék: demoscene

Cseppet sem objektíven: Assembly 2023

2023.08.30. 23:30 Travis.CG

Relesek szempontjából az Assembly olyan, mint amikor egy gyereknek elmarad a névnapja, a Mikulás, majd a késve érkező ajándékok hirtelen a fa alá kerülnek. Szegény gyerek nem is tudja, mit bontson ki elsőre. Én sem szoktam tudni, mit nézzek meg. Gyorsan zavarjam le a videókat? Esetleg csak az oldschool kompókat pörgessem végig YouTube-on? De a zenéket tuti munkaidő alatt kell meghallgatni, hogy azzal se menjem el az idő a délutáni demókról. Megannyi kérdés, szervezés, a scener lét dilemmái.

Szerencsére nektek ezzel nincs gondotok, mert itt ez a jó kis poszt, ami szépen összefoglalja a lényeget. Túl szubjektív? Semmi gond, mindent te magad is letölthetsz és végignézhetsz.

Dance Music

Az abszolút kedvenc a Šakkiprinssi volt. Azt hiszem most értettem meg, mit is mondott Willem Dafoe a svéd hip-hopról. Csak hetedik lett, de azóta is többször meghallgattam. Egyszer még az is előfordulhat, hogy az érzéseken túl a szöveg jelentését is érteni fogom.

Listening music

A győztes Aikapallo volt, és ezzel teljes mértékben azonosulni tudtam. Jó pörgős zene, az embernek kedve támad shadereket írni hozzá. Turbo Knight munkái is egyre többször törik át az ingerküszöböm, ahogy történt ez most is, ráadsul közös csapatban is vagyunk. Most csak a hetedik helyet hozta el, de a mezőny is viszonylag erős volt.

AI grafika

Ez valami teljesen új kompó. Bár sokan ágálnak a mesterséges intelligencia művészeti alkalmazása ellen, ez a kompó is megmutatta, hogy azért van kereslet rá. Még a fotóknál is több induló volt. A leírások részletesen tartalmazták az alkalmazott technikákat és promtokat. Tanúságos végignézni a próbálkozásokat is. Abból is sokat mellékeltek a végső verziók mellé.

Fast graphics

Darkki indusztriális stílusát nagyon kedvelem, de itt a rövid idő miatt nem tudott igazán velőset alkotni. Maxon grafikája is kicsit hiányos volt. Ebből is inkább azt szűrtem le, hogy pusztán 3D renderrel nem lehet ilyen rövid idő alatt látványosat alkotni. Ezért is nyert Korpi a kissé érzelgős képével, ahol a stílust ötvözte a rendelkezésre álló idővel. Néznivalónak mégis hekker Pollit rakom be, mert poén.

Fotók

Igazán igényes képeket adtak be (vagy csak az előzsűri volt túl szigorú). Több jó kép is volt, most csak a hangulat kedvéért tettem be a Let it Rain című képet.

Rövidfilmek

Csak három induló volt, de egyik sem volt emlékezetes. Hiányzik a Tekotuotanto és az ő őrült filmjeik.

Játék

Na, itt megkaptam, amit a filmeknél hiányoltam. A Tekotuotanto játéka egy kormányozhatatlan autó, amit különböző trükkökkel kell rávenni, hogy mégis kanyarodjon. Ha nem sikerül, akkor kezdődhet a pálya előről.

Oldskool demók

Az X-hez képest elég gyenge volt a felhozatal. A Scroll of Antonius azért tudott kiemelkedni a mezőnyből, mert volt benne egy kis ötlet.  A többiben nem volt sok erőlködés.

In-game video/fotó

Ebben a kategóriában játékokban előforduló képeket és videókat lehetett látni. Ez is viszonylag egyedi kategória és mivel az Assembly egyben egy e-sport rendezvény is, nem is meglepő, hogy itt látható. A két kategóriát egybe vettem, mert a fotók annyira nem nyűgöztek le, mivel nem tudtam, milyen játékokról van szó (oké, Duke Nukem-et értettem). A videók már egy fokkal jobbak voltak. Ennek ellenére szerintem ezek érdekes kategóriák, van bennük kiaknázható lehetőség.

Fantáziakonzolok

Ezekről majd bővebben kifejtem a véleményemet. Elég az hozzá, hogy az Assembly-n ez is egy külön kategória. A Megademo győzelme borítékolható volt, annyi nosztalgia morzsát sűrítettek bele. Nekem a Ne on demonei látványvilága jobban tetszett, bár stílusban a Private Investigator szerintem verte a mezőnyt.

Real wild

Az egyedi hardvermegoldásokon alapuló demók most igen változatosak voltak. A kedvencem a Cesium volt, ami egy oszcillátoron futott.

Demo

Az idei demók összességében nem voltak annyira erősek. Ezért csak az első háromról írok. Mindegyik megérdemelten lett dobogós, a sorrend ízlés szerint változhat. Nagy meglepetés volt számomra az ASD megjelenése. A demó látszólag a Lifeforce folytatás, de aztán teljesen új irányt vesz és nekem némi Fairlight-fricskának tűnik. Kedvenc másodvonalas csapatom, az Pyrotech is képviseltette magát, de ők inkább Unreal-ra támaszkodtak. Aikapallo zenéje ismét nagyot ütött. A design is rendben volt. Az Adapt a Notch motort vette használatba, de nem tolták túl, könnyed demót raktak össze, látszólag amolyan sétagalopp volt nekik ez az Assembly, bár a leírások alapján hajrázniuk kellett a végén.

Szólj hozzá!

Címkék: demoscene

süti beállítások módosítása